|
|
|
| Előadó: | Josh |
|---|---|
| Album: | Viharban tépett |
| Megjelenés: | 2019 |
| Hossz: | 3:42 |
| Szövegírók: |
Szarvas József (Josh) Kordik Zsolt |
|
Szarvas József (Josh) Vámos András |
|
| Kiadó: | HungaroSound |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
refr:
Viharban tépett utakon járok
Az ingoványból mindig hazatalálok
Erős a lélek, tiszta hittel
Leperegsz rólam mint egy vízcsepp
Rap:
Mindig magamban hittem
Mondhatod karma, ördög vagy Isten
Én akkor is magamban hittem
Mert mindig tiszta a szívem
Erős a lélek, mert erős az emlék
Hogy a rosszak az utamat keresztbe tennék
Nem értik, ha kell fél lábon is hazamennék
Nem lehet ellenfél nincs is
Megyek hazafele úgy mint egy tigris
Nem áll az utamba senki
A csend mikor jövök a léptemet jelzi
Az utamnak soha nincs vége
Engem már nem tesztek trébe
Hazaértem tudom hogy megérte
Érte meg érte megérte
Refrén:
Viharban tépett utakon járok
Az ingoványból mindig hazatalálok
Erős a lélek, tiszta hittel
Leperegsz rólam mint egy vízcsepp
Rap:
Maradok az utamon semmi sem fontosabb annál
Hogy a családért bármit feladnál
Mikor érzed hogy bármit odaadnál, hogy fontosabb légyen magadnál
Ha nem így lenne belehalnál, ha rosszul döntesz belehaltál
Csak a vérem számít nem a karmám
A barátod lenni soha nem akarnám
Mindenki hiteget, mindenki altat
Megyek hazafelé úgy mint egy farkas
Nem áll az utamba senki
Akinek van esze nem akar keresztbe tenni
Az utamnak soha nincs vége
Soha nincs vége, soha nincs vége
refr:
Viharban tépett utakon járok
Az ingoványból mindig hazatalálok
Erős a lélek, tiszta hittel
Leperegsz rólam mint egy vízcsepp
Bridge:
Merre visz az út, lehet sötét alagút
Nem bánom, nem bánok meg semmit még
Lehet porba hullok én, de az utam az enyém
Nem bánok meg semmit én
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
