


| Előadó: | Oláh Ibolya |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Presser Gábor |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

voltam erős voltam gyenge
voltam szétesve s összeesve
voltam csillag voltam fecske
s voltam egy kislány eldobott teste
voltam boldog s voltam árva
voltam szabad és voltam bezárva
voltam én már majdnem minden
csak megfelelő fehér ember az nem az nem
voltam éhes s voltam duci
majd szétpattant rajtam a ruci
voltam homeless s voltam az őrsön
voltam Mátra és voltam Börzsöny
voltam jól is s voltam lázas
de sohase nem voltam teljesen százas
voltam hisztis voltam csendes
csak valahogy sosem voltam rendes
m e g f e l e l ő fehér ember az nem az nem
kaptam virágot kaptam piát
szórtam az átkot és rebegtem imát
k u s s o l t a m ne bántson a világ
de sohase kaptam amnesztiát
voltam doktor s voltam beteg
voltam ócska és voltam remek
voltam hős és voltam gyáva
voltam piszkos és voltam tiszta
csak megfelelő fehér ember az nem sohasem
voltam fiúval és voltam lánnyal
kirándulni nagy hátizsákkal
voltam veled és voltam mással
szembe’ velem – és a nagyvilággal
voltam gazdag – huszonhat percig
voltam szenya s voltam hercig
voltam híres és voltam porszem
s a végén maradtam egyszem
magamban
ó ó
aztán lettem az aki eddig
hogyha kellett megmondom meddig várok még
hátha eljössz s végre itt leszel és azt mondod
gyere Ibojka nekem még te is jó
jó leszel…



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.