


| Előadó: | Gourmand |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Horváth Kristóf |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Megszikkadt szívedben nem járt a fény,
sterilizált téged az agymosás.
Nem vagy te senki, csak alantas én,
aludj el szépen, aludj tovább.
Az egód zokog:„Az agyadra mentem!”,
elbújtam, keress egy terápián,
„egyél, nekem nősz nagyra szentem”,
fogyassz, s nem keletkezik hiány.
Te vagy az ismert világ közepe,
innen, s túl az Óperencián,
a józanész azt kérdi, jöhet-e,
vagy maradjon periférián.
Hiszen a sajtószabadság rég tiéd,
a szavazati jogodat megkapod,
nem telt el hiába százötven év,
aludj el szépen, légy jó halott.
Kényelmesen elnyel az örök köd,
a túlzott jólét elbágyasztott,
bár a szolgahajlamod az öröklött,
a szolgaságod nem tanult, választott.
Beszélhetnél is. Muszáj hörögnöd?
Az anyaméh dögszagot árasztott?
Ha moslékot látsz: muszáj-e röfögnöd?
Hozzá szoksz hamar a lábszaghoz?
Hasztalan itt a szólás szabadsága,
nem dumálni kell, csak dönteni.
Hogy mit szeretnél, ha ki manipulálna?
Melyik hazugság örömteli?
A társadalmi problémákat,
mint egy szuperhős, megoldhatod,
s a jó tetted rád visszaszállhat,
csak szánj rá négy évente egy napot.
Abból látszik, hogy valami bánt ma,
hogy az arcod nem olyan bamba,
a halántékodhoz tartott banánba
héjastól lett beleharapva.
Nem a te hibád, ne magadat rágd,
neked tényleg nem volt választásod.
A rendszer bízott feladatot rád,
az új generációk sírját ásod.
Génkészleted adott rád rabláncot,
nincs választásod, csak döntéseid.
Az a rendszer, amit ti használtok,
szabadságod árán bekényszerít
a biztonság illúziójába,
nem neked való, olyan kötetlen,
otthonra lelsz a katatón, kába,
ócska álmokat ringató tömegben.
Zizeg a jó televízió,
álmodban kódolt frekvencián
azt üzeni neked, hogy hízni jó,
aludj el szépen, aludj tovább.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.