|
|
|
|
|
| Előadó: | Gourmand |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pion István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
látjátok felem, hogy csöppet sem egész,
ha besz te énnekem, hát nem túl sokra mész,
mert félreért az agy, a nyelv meg félre jár,
magyar beszédülés, hogy nyitni szóbazár,
nyelvetlen én vagyok, az van, hogy hadlava,
holám beszél sokig, és mindig van szava,
de nem se más hibás, csak ő is én maga,
hogy sokszor megzökög a szókaró raga,
s hogy kussolás, ha más a nyelvre fordulat,
s hogy ezen mindezit a rajta felmulat,
külső és ráható a nyelven nincsen itt,
de dojcsul annyi megy, hogy német sprehhe niht,
ó szív, a dübbeteg, a bánat járjon át,
hogy nem sehogy rokon a venger és polák,
és egyiket se ért, hát nézd, az arc kiül,
mert angolul se van, és sem francőzisül,
magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol,
és furd a lelkiás, hogy szókat ellopol,
kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár,
na persze pláne még, pedig dehogy ne már,
hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél,
hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél,
és hall a mégse fül, a száj is csak bekuss,
örülne, hogyha szó kiszállna rajta, huss,
fikáz a mind világ, hogy egy az ember itt,
ki senki nyelv szerint lehányja verseit,
ne besz nekem te semm, de semm nem is soha,
vagyok mondattalan, a pesti mostoha,
ha és leránt lepel, hogy nulla nyelv nem ért,
hát fogni lécc a szád, a holmi kedvemért,
magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol,
és furd a lelkiás, hogy szókat ellopol,
kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár,
na persze pláne még, pedig dehogy ne már,
hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél,
hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
