|
|
|
| Előadó: | Gourmand |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pion István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
látjátok felem, hogy csöppet sem egész,
ha besz te énnekem, hát nem túl sokra mész,
mert félreért az agy, a nyelv meg félre jár,
magyar beszédülés, hogy nyitni szóbazár,
nyelvetlen én vagyok, az van, hogy hadlava,
holám beszél sokig, és mindig van szava,
de nem se más hibás, csak ő is én maga,
hogy sokszor megzökög a szókaró raga,
s hogy kussolás, ha más a nyelvre fordulat,
s hogy ezen mindezit a rajta felmulat,
külső és ráható a nyelven nincsen itt,
de dojcsul annyi megy, hogy német sprehhe niht,
ó szív, a dübbeteg, a bánat járjon át,
hogy nem sehogy rokon a venger és polák,
és egyiket se ért, hát nézd, az arc kiül,
mert angolul se van, és sem francőzisül,
magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol,
és furd a lelkiás, hogy szókat ellopol,
kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár,
na persze pláne még, pedig dehogy ne már,
hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél,
hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél,
és hall a mégse fül, a száj is csak bekuss,
örülne, hogyha szó kiszállna rajta, huss,
fikáz a mind világ, hogy egy az ember itt,
ki senki nyelv szerint lehányja verseit,
ne besz nekem te semm, de semm nem is soha,
vagyok mondattalan, a pesti mostoha,
ha és leránt lepel, hogy nulla nyelv nem ért,
hát fogni lécc a szád, a holmi kedvemért,
magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol,
és furd a lelkiás, hogy szókat ellopol,
kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár,
na persze pláne még, pedig dehogy ne már,
hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél,
hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
