|
|
|
| Előadó: | Kalef |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Berezvai Marcell |
|
Berezvai Marcell Rácsai Mátyás Fanó Show Arday Dániel Mikolai Petra |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Épp csak a fejeden nőnek az ágak,
pont amik meg nem láthatóak
Ugyanaz a hitvány profilú fickó nézi,
de fel nem válthatóak
Fel nem cseréled őket,
az elfecsérelt idődet
A hajtást megszüntetni,
a földed megművelni kéne
Valamint azt hallottad,
nem hallottad jól, mert valaki nézett
Figyelte, meddig bírod,
hogy bámulod folyton az arcát, megidézett
Csak a fejeden látszik,
dobogó kavicsot játszik a szíved
Szánod-bánod te előrelátó, te előre látod a fényt
Előre látod az jó nekünk, előre látod a tényt
Előre látod az összes rongyos életünk,
na hogy vagy
Kifogyott lassan az esténk
Én is jól kifogytam magamból
Belőled kettőt látok
Zuhanok lassan és élek, valahogy élek
Csak ki vesz rá erre ilyenkor
Ismét péntek, ismét várlak,
jössz is, de mégis valahogy késel
Tegnap boldog voltál,
ma én vagyok az, de a holnap összeprésel
Épp csak a lábamon állok,
a felhődről kiabálok
Ha rájössz, oszd meg velem kérlek,
mi ez a fejünk feletti élet
Amilyen bonyolult annyira egyszerű,
hogy a kérdés maga a válasz:
Hogy ki segít senki segítsen
ki az aki helyetted fújja az összes választ
Félig üresen állok, te félig teli vagy látod
Végig tudtál mindent te előre látó: előre látod a fényt
Előre látod az jó nekünk, előre látod a tényt
Előre látod az összes rongyos életünk:
na hogy vagy
Kifogyott lassan az esténk
Én is jól kifogytam magamból
Belőled kettőt látok
Zuhanok lassan és élek, valahogy élek
Csak ki vesz rá erre ilyenkor
Még csak a fejeden nőnek az ágak,
pont hogy meg nem láthatóak
Még csak a fejeden nőnek az ágak,
pont hogy meg nem láthatóak
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
