


| Előadó: | Szalóki Ági |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Erdős Virág |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Akármilyen büdös-sáros,
mégiscsak jó hely a város!
Nem kell ide-oda futni,
bárhová el lehet jutni
kész kaland az életed, ha
nálad van a bérleted!
Akinek bejön a retró,
tessék, annak ott a metró!
Aki inkább tili-toli,
arra vár a teli troli.
Sőt, aki nem győzi szusszal,
utazhat felőlem busszal
ámde aki vakmerő és
vidámságra hajlamos,
annak jobban megfelel a
négyes-hatos villamos!
Ez aztán a fura látvány:
állunk egymás hegyén-hátán!
Tolakodni nem ér! Vili?
tele van velünk a vili.
Egy pár okos, buta sok:
ilyenek az utasok.
Vannak köztük egész dinkák!
(jobb is odébb menni inkább)
szenvedélyes könyökölők, a
szemükkel öldökölők
puccosak és spiccesek
(mondjuk azok viccesek!)
ellenőrök (álruhások!)
komplett mobil-mániások
trógerek, meg brókerek
(ránézésre jó fejek)
vonatjegyre kalapozók,
nehéz szívvel adakozók
ülőhelyért reklamálók,
pont az ajtó elé állók...
Ez a világ során borong,
az a föci dogán szorong
isisek meg gimisek:
mindenféle dilisek.
Egy baj van csak. Az az ábra:
sokkal jobb ülve, mint állva!
Téblábolunk ide-oda,
hú, de leülnék, de hova?
Folyton ezen fő a fejünk...
Ezt a mázlit: ott a helyünk!
Le is ülünk szépen, csendbe',
anya háttal, én meg szembe
szaladnak a fasorok,
én meg persze sasolok
s ha tudnátok, miket látok,
tátva maradna a szátok!
Látok ezer tarka képet,
ótépét meg príma péket
látok bio-boltot százat,
meg egy nagyon öreg házat
mekit is meg börger-kinget,
pultost, ahogy kitekintget
fenn egy óriás, nagy plakátot,
lenn egy alvó nagykabátot
STOP-táblához kötött tacskót,
lábra kapott nejlonzacskót
látok szépet is meg rondát,
lehagyjuk simán a hondát...
Hogyha kérdi bárki, nos:
nincs jobb, mint a villamos!


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha