|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Stilakill |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 4:04 |
| Szövegírók: |
Kordik Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Real Trill Music |
| Stílus: | Gangsta Rap |
| Címkék: | Keressük! |
(1. verze)
Teltek az évek, a pénzek elmentek
Ha valamire vágysz még, azonnal tedd meg
Mert nem tudhatod, hogy a holnap mit hoz
Ez Magyarország, itt nem leszel Rick Ross
Van még téma, az élet megírja
A biztos, ha valakinek megvan a sírja
Kibaszott TV, ami elbaszott téged
Pofádba nyomták, úgy, hogy nem kérted
Minta barátod készeket tesz rád
Te leszel a kutya, hogy ha tartod a szád
A tervem kifőzve, mindig is van rap
Fejemre nőttetek, aztán mind elmegy
Tanít az élet, a pokolra pofon
Mindig itt áll még a kurva mikrofon
Barátság kuka, csak ezernyi átok
Csak férgeket látok, de senkit nem bántok
(Refrén)
Azt gondoltam, minden rendben
De megtudtam, hogy eladtál
Úgy éreztem létezik még
Rendes ember, hagyjuk már
Én csak a családnak élek
A magamét nézem, nincs már barátság
Minden létező érvet
És minden barátot végleg elásnák
(2. verze)
Baszogatnak engem? Baszogatlak én is
Egy vesztes kutya vagy, kibaszott pénisz
Várod, hogy essen az öledbe a siker
Hol marad a fukk you? Hol marad a písz jel?
Mondtam már mindent, helyt álltam mindig
Azoknak főleg, akit a szöveg beindít
Rafkós a Pitbull, az országot fogtam
Barátság szóval sokat baszakodtam
De nem érdekeltek, mert pénzt láttok
Verébnek néztek? Csak tréfáltok
De nekem elegem van, hiába jöttök
Akkor van tököd, ha a szemembe köptök
A faszotok löttyedt, a véretek vamzer
A flow-mal perc alatt temetlek én el
Csibész a formám, Still-ből a Kill-be
Ha zavar, ha mondom, minek teszel be?
(Refrén)
Azt gondoltam, minden rendben
De megtudtam, hogy eladtál
Úgy éreztem létezik még
Rendes ember, hagyjuk már
Én csak a családnak élek
A magamét nézem, nincs már barátság
Minden létező érvet
És minden barátot végleg elásnák
(3. verze)
Soha nem lesz olyan, hogy én bizalmat szavazok
Soha nem lesz olyan, hogy én magamtól savazok
Legyetek büszkék, nyaljatok segget
Adok rá lóvét, a barátom vedd meg
Tedd meg, hogy elhúzol a picsába tőlem
Elég volt bőven, hogy verebeket lőttem
Baszd meg a fukk-om, áldásom rátok
Fogom a fejemet, hogy miket csináltok
Nem számít semmi, eladod a véred
Ha találkozunk még egyszer, mondd, hova kéred
Hogy kérded? Hogy mi van? Fejedbe balta
Minden egyes tettemen a lelkem lesz rajta
Gengszter az osztag, de kenyérre kéne
Remélem ott maradsz egyszer a trébe
Ez itt a Still-Kill, menetel a vezér
Felejtsd el, még mikor kenyérre kentél
(Refrén 2*)
Azt gondoltam, minden rendben
De megtudtam, hogy eladtál
Úgy éreztem létezik még
Rendes ember, hagyjuk már
Én csak a családnak élek
A magamét nézem, nincs már barátság
Minden létező érvet
És minden barátot végleg elásnák
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
