|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kordik Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Gangsta Rap |
| Címkék: | Keressük! |
(1. verze)
Évek óta azzal a tudattal fekszek
Hogy savat okádok majd, ha nem eszek kekszet
Lehet Győri édes, vagy savanyú pesti
Az esztergomi csapat a torkodat elmetszi
Hogy ha nem úgy beszélsz rapper, ahogy azt kéne
A seggedre megyek rá és nem költök krémre
Köpök oda egy turhát, azt addig rappelek
Míg azt nem mondod nekem: őszintén tisztellek
Az én nevem eredeti, old school gangsta: Busta
Ez a luk lesz a Compton, nem a 13 kutya
Lehettek százan, vagy ezren nem érdekel
Az Orsósékra, meg a Fekete Rolandra készüljél fel
Én a rappet erőltettem, nem pedig a harcot
De milyen rapper vagy baszd meg, ha nincsen hozzá arcod?
A pophoz meg nem értek, így hát adok nektek rappet
Mindig szar, amit csinálok, aztán hányszor megetted
És félrebeszéltek, hát nem látod, ember?
Már eltűnték rég a Ganxsta, meg a Sub Bass Monster
Ez 2008, köcsög, a patkánynak az éve
Trevis beat-ekre ordítok az égbe
(2. verze)
Megfejtettem a rappet, kb. százezerszer
Mikor elkezdtem, már tudtam, nem stimmel a rendszer
92-ben még nem volt ennyi faszfej
Mert először rapkazettát akkor rögzítettem
Az első kamu Fila Rap hozta a sok farsot
Sokan felszopták az Animál Kannibálszot
Aztán mit ért el az sok idétlen?
Hitegetni baszd meg a szűzkurváknak kell
Rappeltem sokat, sokszor, sok évig
Az a legjobb érzés, mikor a produkció beérik
Azt úton, útfélen veregetik a vállam
Széthúzzák a segget, én meg visszarakom az állat
Na ez a West Coast rap, nem az UG bugu-bukru
Ordítom: ribanc, te meg suttogd, hogy: szúrunk
És hagyjuk a mainstream-et, a Majkát, meg a Tyson-t
A V.S.O.P viccet, meg a kamu aranyláncot
Eljárom a táncot egy All Starz csapban
Ha megmartatok engem, csak akkor háborogtam
És akármi a neved, figyelj oda, rapper
A csibész az csibész, a gengszter az gengszter
(2. verze)
Mit ér a vakerod, hogy ha nincs mögötte semmi?
Ez olyan, mint a Fresh lányokat majdnem megbaszni
Ez nem a Jehova terem, ahol a faszt verem
Nem azért rappelek, hogy neked ebből pénz legyen
Imádom a rappet, főleg a jó fajtát
Ha mindenki utálna, nem hallaná Bustá-t
Baszok rá, hányan geciztek, vagy szeretnek
Egy kicsit korábban úgy hivatak engem: eretnek
Szép kis hazánkban hamar el is temettek
Ezért mondom az igazat, minden utcagyereknek
Nekem etalon a 40 meg a Spice One
Beb C és Pub C, ők tudják, mi a fasz van
A szakmának üzenem, hogy nőjetek már fel
Próbálkozzál nőknél, a szövegeidet meg ásd el
És ne engem oktassál 17 év után
Mert megbaszlak rímmel és azt te meg nézed bután
A most megjelenő ötödik Elefánt nagylemez, a SEMMI az előző két albummal együtt alkot egy univerzumot, miközben zeneileg és szövegében is minden eddiginél jobban elrugaszkodik a zenekar “megszokott” világától. Az eklektikus, mégis átgondolt és szorosan összekapcsolódó tematikák mentén haladó anyag koncepciója egyszerre jól körülhatárolható és absztrakt - pont, ahogy a semmi.
Nemrégiben a Van Harag című zaklatott hangvételű dallal, és a hozzá készült felkavaró videoklippel vezette fel új nagylemezét az Elefánt. Ez azonban valóban egy ízelítő volt a most megjelenő, tizenegy dalos albumról, amin egyszerre jelennek meg a ‘90-es évek post-punk és stoner hatásai, a mélabús, andalító dallamok és a szintetizátor minden mennyiségben. Mindez valahogy mégis olyan formában, hogy a sokféleség egy kerek egészet alkot - ebben segítségükre volt producerük, Dexter.
A most megjelenő SEMMI névválasztása sem véletlen, kapcsolatban áll ugyanis a korábbi, Minden című lemezzel, illetve vannak olyan dalpárok - például a Kösz és a Bocs vagy a Nincs harag és a Van Harag -, amelyek témájukban alkotnak egy univerzumot, sőt, kiegészítik egymást.
Nem csak zeneileg, de dalszövegek tekintetében is változatos a SEMMI, ami olyan témákat feszeget, ami mindannyiunkat foglalkoztat, magunkban sokat merengünk rajta, de valahogy mégis nehezünkre esik beszélni róla.
“Kevésbe a hétköznapok, és sokkal inkább az egzisztenciális jellegű kérdésekkel foglalkozunk, annak filozófiai értelmében. Ilyen például a halál vagy a semmi - én szeretem körbejárni ezeket a témákat, és van ezzel kapcsolatban mondanivalóm is. Mi nem arról mesélünk, hogy mi történik velünk vagy körülöttünk, sokkal inkább arról, mi zajlik le a fejünkben.” - tette hozzá Szendrői.
A semmit ráadásul nem csak zeneileg és mondanivaló tekintetében boncolgatják, hanem Tihanyi Anna fotográfus segítségével vizuálisan is megjelenítik. A koncepcióról így mesél:
“Az alapvető választóvonal a termékeny, vagyis a pozitív semmi, és a mindent elpusztító semmi között alakult ki. Az alapötlet a szoba volt egy térben (van is a lemezen egy ilyen című dal), ebben próbáltam meg elhelyezni a zenekart, és köréjük különböző elemeket használni. Én általában amúgy is terekben gondolkodom, itt pedig szerettünk volna egy semmihez nem kapcsolódó, “lebegő”, az ürességet ellensúlyozó teret kialakítani. Egy közös alkotói pillanatot kerestünk, ahol a csendet, a káoszban lévő nyugalmat tudjuk kifejezni.”
Ezzel tehát egy új fejezet kezdődik az Elefánt életében, aminek első állomása június 7-én lesz a Budapest Parkban, ahol bemutatják a bemutathatatlant, vagyis a SEMMI-t, amelynek dalait itt hallhatja majd a közönség először élőben.
Elefánt - SEMMI: https://open.spotify.com/album/1Rchnvg8ARhvC8IX4Rq0Dn
