|
|
|
|
|
| Előadó: | Nemazalány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Halastyák Fanni (Nemazalány) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Égig érő fák és ugyanaz a táj,ugyanaz a táj.
Ahogy a nap lemegy,visszatér ugyanaz a lány,ugyanaz a lány.
Ez én volnék vagy más? Lehet,hogy kettőnk közt már túl nagy a távolság,távolság.
Ne hidd azt bébi,hogy ez itt a vég,
Úgyse törhetsz meg engem,mert közel a cél.
Ne várj,tudod,hogy rég nem fáj.
-és ha akarod újra fogni a kezem,be kell majd bizonyítanod nekem,hogy ez más.
Tudod,hogy ez már más,ez a holtpont.
Refr. 2x
A csillagok szépen ragyognak az égen,
A köztünk lévő űr annyira végtelen,
Végtelen,oly végtelen,hogy fekete a szívem.
Betegre aggódtam magam,amikor elkéstél,
Azt hitted,hogy nincs tovább és én vagyok az ellenfél.
De amikor elmentél és más karjába ébredtél,
Mindenre rájöttél,az,hogy nem az amit terveztél.
Annyira örültünk annak,amit elértünk,hogy az eszünk helyére is kinőtt a szívünk.
Hogy minket nem bánthat itt senki más,csak a hazugságainkkal bánthatjuk egymást.
Fekete a szívem és fekete az ég,
De változok én is,mert váltani még nem késő.
Sokszor nem kaptam levegőt és féltem,hogy nem veled képzeltem a jövőt.
Ez itt a holtpont és ez itt a jövő,
Ez itt a harag és lejár az idő.
A véget nem érő álomnak is vége,
A tegnap a jelen,a múlt meg a mérce.
Ne hidd azt bébi,hogy ez itt a vég,
Úgyse törhetsz meg engem,mert közel a cél.
Ne várj,tudod hogy rég nem fáj.
-és ha akarod újra fogni a kezem,be kell majd bizonyítanod nekem,hogy ez más.
Tudod,hogy ez már más,ez a holtpont.
Miért játszottál?Nem változtál!
Ami marad az a múlt,én is fázok már.
Te is itt hagytál,te is itt hagytál.
Refr. 4x
A csillagok szépen ragyognak az égen,
A köztünk lévő űr annyira végtelen,
Végtelen,oly végtelen,hogy fekete a szívem.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
