|
|
|
|
|
| Előadó: | Csantavéri kisbicska |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Átdobták a szart a kerítésen,
Megbaszták a csárdás feleségem,
||:Ha még egyszer meg meritek hágni,
Lehagyom a két tökömet vágni.
Már ezután gatya nélkül járok,
Lóg a tököm, röhögnek a lányok,
||:Nagyobb része gondolja magába,
Jobb lenne, ha bennem kalimpálna.
Százat ütött az én faszom, vásár akar lenni,
Oda járnak a szép lányok vásárfiát venni,
Hallod-e te szőke kislány, húzd fel a szoknyádat
Még a sliccem kigombolom, nyálazd a pinádat.
Kisbácskai menyecske vagyok én,
Ha kell pina bácsikám, adok én,
Húzza fel a szoknyámat, tolja le a bugyimat,
És utána bassza meg a pinámat.
Húzza fel a szoknyámat, tolja le a bugyimat,
És utána nyalja ki a picsámat..
Már én többet nem dolgozok, csak baszok,
Holdvilágnál fölállítom a faszom,
Felhajtom a piros pettyes szoknyádat,
Megbaszom a göndör szőrű pinádat.
Ide gyertek ti szegedi legények,
Itt a pinám, nyomjatok be szegénynek,
Még a pinám a faszodat nyeldesi,
Szőrös tököd a lukamat verdesi.
Julcsa néni kertbe szarik,
Hagyma szárba kapaszkodik,
Elszakadt a hagyma szára,
Csupa szar a picsája.
Ejnye asszony mért vagy kurva,
Mikor nem vagy rászorulva?
Hát baszom én a te pisilódat,
Mind elbasztad a lóvédat.
Szép a pina, mert fekete bársony,
Ha meglátom, föláll a plajbászom,
||:Két ujjamra tekerem a szőrét,
Úgy húzom a faszomra a bőrét,
Úgy húzom a faszomra a bőrét
Add ide a didit, két literes didit,
Én a didit nagyon szeretem,
Add ide a didit, a szép nagy bimbós didit,
Én a didit nagyon szeretem.
2x:
A didi hófehér, a didi kőkemény,
A didi izgató, a didi jóóóó,
Add ide a didit, had szopjam egy kicsit,
Én a didit nagyon szeretem.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
