|
|
|
| Előadó: | Csókai Cimborák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Környes körül vörösödik az ég alja,
A rózsámnak nem tudom, mi a baja.
Akármerre fordítgatom az ölembe,
Nem szól semmit, bánatos a pici szíve.
Erről-arról vörösödik az ég alja,
A rózsámnak szalma a fejealja.
Nem is lehet mindenkinek vetett ágya,
Én sem fekszek a régi libatollas ágyba.
Szomszédasszony, hallja-e, hallja-e?
Szép a lánya, szeretni, hagyja-e?
Ha nem hagyja, zárja be egy kalitkába,
Had szakadjon meg a legény szív utána.
Én vagyok az akinek egy vasa sincs,
Mégis az enyém a világ.
Hogyha a maga szeme reám kacsint,
Esküszöm nem bírom tovább.
Hogyha csókolom a csókos száját,
Csókja csókjaimra választ várják.
Én vagyok az akinek egy vasa sincs,
Mégis az enyém a világ.
Kérges a tenyerem, a tenyerem,
Azzal keresem a kenyerem,
||:Azzal keresem a télire valót,
Babámnak a selyem bugyira valót.
Holtig átkozom az anyámat,
Miért nem adott az én babámnak?
||:Annak adott, kit sohase szerettem,
Kire még a szemem rá se vetettem.
Csalfa szeme van a babámnak,
Olyan, mint a rigó madárnak,
||:Ha rám veti a ragyogó két szemét,
Elfelejti a régi szeretőjét.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
