|
|
|
| Előadó: | Red Bull Pilvaker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Karácson Tamás Szakács Gergő Halpert Balázs |
|
Komjáti Ádám (Mr. JoeKer) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rád nézek, magamba látok
Rajtunk osztozik a magány
Végül hagy valamit belőlünk
Talán, talán
Futnak előlem a régi álmok
Lassan semmi sem biztos már
Csak hogy kettőnknél jobb a magány
Magány, magány
Nézz a magányba, melybe engem küldesz
Reménykedem, de mérleghinta csak
A remény, rá egyedül ültetsz
Egyensúlyozunk a szélein a megbánt szavaknak
Nem találjuk meg a kulcsát ennek a lezárt lakatnak
Száraz homokként peregjen szét
Arcod, fújja szét a szél, talán
Minden emléked rólam vele útra kél
Maradok magam, jobb lesz így, hidd el nekem
Nem kell, ki ott volt, állandósult, még sincs velem
Fald föl nyelvedet, minden szó nehéz falat
Soha nem kettőnket értettem egész alatt
Csak rossz élmény voltál, mi mélyen belém ragadt
Megszilárdultam belül, a szívem kemény maradt
Mozdulatlan, hanyatt fekszem az ágyon
Látom a szemem: rám nézel vele
Halj meg! Már olyan szótlanul kívánom
Hogy azt hihetném, meghalok bele
Rád nézek, magamba látok
Rajtunk osztozik a magány
Végül hagy valamit belőlünk
Talán, talán
Futnak előlem a régi álmok
Lassan semmi sem biztos már
Csak hogy kettőnknél jobb a magány
Magány, magány
Hogyan tettél ilyen gonosszá?
Utólag látom, hogy pokol volt a mennyország
Csak szorongás, mit behoztál
Na meg a lelkedből a koszt, a színtiszta szitkot
Hogyha szólsz, még nézlek a szobából
Mennyire elvetted a kedvem a csodáktól
Én azt hittem ez egyszerűbb lesz
Nézz a magányba, melybe engem küldesz
Bebüntetsz, ahogy én is téged
De nem érdekel már, ami vérig sértett
Majd mással, máskor, máshogy talán
Most fájó kívánságom a magány
Mozdulatlan, hanyatt fekszem az ágyon
Látom a szemem: rám nézel vele
Halj meg! Már olyan szótlanul kívánom
Hogy azt hihetném, meghalok bele
Rád nézek, magamba látok
Rajtunk osztozik a magány
Végül hagy valamit belőlünk
Talán, talán
Futnak előlem a régi álmok
Lassan semmi sem biztos már
Csak hogy kettőnknél jobb a magány
Magány, magány
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
