|
|
|
Az illatból sem elég
Mert az utam lassan felég
Mikor nem kell már a meséd
Akkor hallgat el a zenénk
Fájdalmas a távolság
Pillangó hova bújtál?
Az álmomban csak átúsztál
Míg a mosolyoddal magadra húztál
Porrá zúztál
Gyengeséged csak egy fegyver volt
Vészjósló érintés
Minek a szívem behódolt
Bennem született újjá
És minden nap csak elgáncsolt
Egy perc volt, amíg láttam
Egy délibábbal eltáncolt
Eltűnt az égen
És én várom, visszajöjjön
Feltűnt egy képen
Amit szépen összetörtünk
Magamra vésettem
Hogy engem ne gyűlöljön
Egy álmom megkértem
Hogy mélybe lökjön
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Tudtam, nem maradsz velem
De nem találom a helyem
Nélküled üres a lét
Nincs jó, nincs szép
Az éjjel most a társam
Amíg kérted, én itt várlak
Veled szívesen repülnék
Életből át a halálba
Kialszik a fáklya
Vagy sohasem volt lángja?
Nem hiszem el, mégis én lettem
Egy pillangónak a bábja
És ez fáj, nem múlik el
Itt csúszni, mászni kell
Mikor az ég is beborul
Nem hinnéd, mit művel
Fedezve napokat
Vezetve vakokat
Az égboltot festve
Találtam meg a csillagodat
Hithű volt a pillanat
Ébredt a nap
Jött a pirkadat
A gondolat szárnya
Mi rád ragadt
És átrepült minden falat
Ki lesz, ki simogat?
Az álmom meg kell álmodni
Pillangó, ne próbálkozz
Nem akarok változni
Hogyha kell, mindent
Fel fogok én áldozni
Biztosan tudom
Hogy fogunk még találkozni
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Csak Te vagy a csillagfény
A dobbanó szív
Az ég, a nap, a hold, az élet
Nélküled árnyék a lét
Nincs jó, nincs szép
Pillangó, szállj, ameddig lehet
A szárnyaidról le sem veszem
Majd a szemem
Pillangó, fáj, mindenem remeg
A vágyaidtól meztelen várom a telet
Pillangó, már mehetnék veled
Az álmaimban hozzád váltottam jegyet
Pillangó, várj, fogd még a kezem
Ha eleresztesz
Kitől tudom meg a neved?
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Csak Te vagy a csillagfény
A dobbanó szív
Az ég, a nap, a hold, az élet
Nélküled árnyék a lét
Nincs jó, nincs szép
Zene és tánc
Zene és tánc
Massimo Mercelli és az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenye
(január 28., szombat, 19:00 – Óbudai Társaskör)
Szenvedélyes dallamok, pezsgő ritmusok, mediterrán temperamentum: mindez az Anima Musicae Kamarazenekar és Massimo Mercelli január 28-i koncertjén az Óbudai Társaskörben.
Az eredeti koncepciótól nem eltérve, ezúttal is 20.századi különlegességek csendülnek fel a Capriccioso-bérlet következő állomásán, olasz és argentin szerzők műveiből válogatva.
Massimo Mercelli neve ismerős lehet a hazai közönség számára, hiszen az olasz fuvolavirtuóz 2018-ban az együttes vendégszólistájaként fellépett már az Óbudai Társaskör színpadán. Lehengerlő játéka olyan világhírű zeneszerzőket is megihletett, mint Krzysztof Penderecki, Philip Glass, Ennio Morricone, vagy Giovanni Sollima, akinek egyik műve el is hangzik a koncerten.
Kamarazenészként és szólistaként a világ számos pontján fellépett már, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a Szentpétervári Filharmóniában, az Amszterdami Concertgebouwban és a Salzburgi Mozartban. A komolyzenei élet legjelentősebb művészeivel és együtteseivel dolgozhatott együtt, mint például Gidon Kremerrel, Jurij Bashmettel, a Berlini Filharmonikusokkal, vagy a Moszkvai Kamarazenekarral.
A január 28-i koncertet különös kettősség hatja át
A modern, 20.századi hangzásvilág mellett a tánc kerül a középpontba. A hangverseny Respighi: Régi dalok és táncok című kompozíciójával kezdődik, mely egyfajta visszatekintést enged az antik korokba, izgalmas időutazásra hívja a hallgatóságot. Az ezt követő mű a ma is aktívan munkálkodó zeneszerző, Giovanni Sollima tollából származik, akinek Contrafactus című darabjában hallhatják előszőr Massimo Mercellit az Anima Musicae kíséretében.
A koncert második feléhez közeledve az olasz zeneszerzők után az argentin komponistáké lesz a főszerep: a szünet előtt Astor Piazzolla egyik leghíresebb műve, A tangó története hangzik el, Ivan Nardelli átiratában. A négy tételes művel a szerző már önmagában kivívta volna magának a ,,tangó királya” címet, de a koncert végén is hallhatóak lesznek a jellegzetes dallamok, és összetéveszthetetlen ritmusok, melyekkel világhírre tett szert. Piazzolla művei között egy másik, talán kevésbé ismert argentin szerző is helyet kapott: Alberto Ginastera, akinek 1965-ben keletkezett Concertoját adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar. A koncertet három rövidebb, méltán népszerű Piazzolla mű zárja: a Fuga y misterio, az Oblivion és a Libertango, Ott Rezső átiratában.
A Capriccioso-bérlet második hangversenyén ezúttal is egy világhírű művészt hoz el az Anima Musicae Kamarazenekar az Óbudai Társaskör színpadára, akivel együtt megelevenítik a zene és a tánc különös kapcsolatát.
A. Piazzolla: Fuga y misterio (Ott Rezső átirata) az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában.
A koncert az Olasz Kultúrintézet támogatásával valósul meg.
