Előadó: | VMX |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Szabó 'VMX' Viktor |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Pop |
Címkék: | szerelmes [+] |
intro
1. verze
minden este ez van hogy késlekedünk
pörgetem a fészbukot hogy miért nem megyünk
ma este a buliba mindent szétreppelünk!
egy bombanő vagy figyi mér' nem jössz velünk?
jobb ha előtte meg ismerkedünk
nehogy a spanok között itt viccelj nekünk
te is mindenki nadrágjába belenyúlkálsz?
aztán reggel a bugyiba előlünk bújkálsz..
figyelj ilyen csajból van ezeregy
megcsalsz utána szerelmes deszeret
én nem hiszek már egyiknek se
nem kell nő mer' ezek nem tisztelnek!
most azt javaslom ne ébredj velünk
ha nem alszol velem lesz szép reggelünk
jobb ha lelépsz mielőtt felkelek
többet veled sehova nem megyek!
REFRÉN
tudod bébi készül a lemezem
te is rajta vagy de hallod nem ezen
elfelejtenélek nagyon nehezen
két picsa az ágyon súgja a nevemet
2. verze
szerettem egy lányt ő volt az egyetlen
vele mindent mondom mindent el terveztem
felavattam a testét ott kezdődtek az esték
nem ittam eleget de lekopott a festék
szerettem de megcsalt lecserélt és ennyi
ennek ellenére tovább kell menni
sokan mondták már ne nézz vissza
de egy kapcsolat tudod soha nem tiszta
haudnak a felek ezért többet nem megyek
hölgyek csak pár éjszaka lehet már velem
idegeskedek hogy hol van a párom
lehunyom a szemem inkább a holnapot várom
nem lesz szenvedés nem lesznek könnyek
nem lesz veled se nélküled könnyebb
a szerelem dugás a zene meg élet
remélem átvernek ugyanígy téged
REFRÉN
tudod bébi készül a lemezem
te is rajta vagy de hallod nem ezen
elfelejtenélek nagyon nehezen
két picsa az ágyon súgja a nevemet
out:
ez vagy te meg ilyen az összes
nem adok magamból nektek többet
az elérhetetlen leszek így adom
megtalálsz SÁLÁLÁ a színpadon
ez vagy te meg ilyen az összes
nem adok magamból nektek többet
az elérhetetlen leszek így adom
megtalálsz kispicsa a színpadon
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park