|
|
|
| Előadó: | ByeAlex és a Slepp |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Márta Alex |
|
Márta Alex |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van..
Csak hajtottam az álmomat
Igen
És addig küzdök egyedül
Míg ver még a szívem
Azt hitted, hogy ez könnyű
És csak játék az egész
De gondolj bele meddig harcolsz
És végül hova érsz
Kiben bízzak?
Mert a világ hideg
Te tudod, nem akarok
Megfelelni mindenkinek
Az életem leírom
Mindegy kinek
És ha elvennék a hitem
Én annál jobban hiszek
Én menekültem csak tényleg
Mert nem láttam mi a lényeg
Hogy a pusztítás az én magam vagyok
És nem is ez az élet
Én sokszor téptem a szíved
Amit tettem mindig hír lett
Mikor mások már aludtak
Akkor is én írtam a rímet
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
Sokszor majdnem
Elhagytam a reményt
Azt éreztem, hogy nincsen
Olyan ember, aki megért
A történetemből írtam
Egy regényt
Mert ahonnan mi jöttünk
Ott nem hallják meg a szegényt
Régen erre azt mondtam
Hogy nem értem
Amikor fent vagyunk
Vagy éppen a mélyben
Mivel a végéig megyek
És én megígértem
Mindegy a sötétben vagyunk
Vagy a fényben
Ülj ide mellém, kérlek
Nézzük, hogy táncol az élet
Ahogy járja a táncát
Fel fog kérni engem és téged
És néha majd úgyis párszor
Fáj minden csontod a tánctól
De ha másnap is járod
A sebed begyógyul, és akkor látsz jól
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
Kátyú az úton
Az is én vagyok
Ki is kerülhetsz
De akkor is ott maradok
Néha betemet az eső
Ahogy halad el
Nincs az az anyag
Ami előnyösen takar el
Voltam én mindennek a legalján
Most meg a tetején is unom már
Néha törmelékként lebegek
Semmi klisé, semmi közhelyek
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
