|
|
|
| Előadó: | Jazzékiel |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jakab Péter |
|
Hegyi Áron |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha van egy dalod ott bent,
Soha ne táncoljál másra.
Mondom:
" Ha van egy dalod ott bent,
Soha ne táncoljál másra."
Ezt ha kimondanám, talán
Már értéke sem lenne:
A saját jeled, mégis
Pont te nem hiszel benne?
A saját jeled, mégis
Pont te nem hiszel benne?
Gyere te elő, én elbújni szeretek.
Kettőt számolsz, elment az idő.
A szekrény mélyén várok rád idegen,
Hogy legyek a te letaposott szárú cipőd.
Te is belőlem hajtasz ki,
De az árnyasunk alá más is áll.
Szellemekként veled lennénk,
Csak a borzongásból elég már.
Szeretem ha jól vagy, csak halkan legyél,
Mint egy macska kint a kertben:
Hát harapj belém. Inkább harapj belém,
A szívem egy falat kenyér.
Gyere te elő, én elbújni szeretek.
Kettőt számolsz, elment az idő.
A szekrény mélyén várok rád idegen,
Hogy legyek a te letaposott szárú cipőd.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
