


| Előadó: | Magna Cum Laude |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kara Misa |
|
Szabó Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Mindenki téged akart, pedig
Azt suttogták, hogy a csókod halálos
Míg mással lassan cammog az idő
Addig veled megülhetetlen táltos
Így éheztünk egymásra évekig
Míg jóllakott belőlünk a város
Te ott kérdezted, én meg itt, hogy
Mit ér az ember, ha ily magányos?
Mit ér a földön, mit ér hazád?
Mit ér a házadban piciny szobád?
Mit érhet ott a gondolatod, ha
Nincsen kivel megosztanod?
Mit ér, ha lesz, de nem adhatod át?
Mit ér a csók az ablakon át?
S az élet mondd, mondd úgy mit ér, ha
Mindenki meghal, de nem mindenki él?
Dobd el a tükröt, felém szaladj
Én tükröd leszek, hogy ne maradj egyedül
Ha senkid nincs, akkor senki se vagy
Ki voltál általam szétfoszlik, elvegyül
Szeretni kéne, amíg lehet
A behorpadt szíveket kipattintani
Mert mit érnek úgy a szerpentinek
Ha nem merünk rajtuk lehajtani?
Mit ér a földön, mit ér hazád?
Mit ér a házadban piciny szobád?
Mit érhet ott a gondolatod, ha
Nincsen kivel megosztanod?
Mit ér, ha lesz, de nem adhatod át?
Mit ér a csók az ablakon át?
S az élet mondd, mondd úgy mit ér, ha
Mindenki meghal, de nem mindenki
Életrevalónak lettünk kijelölve
Minden földlakónak ahhoz, hogy belőle
Kinőjön még egy ág, kell mellé egy virág
S tőle oly illatok, mitől a pillanatok
Értelmet adnak az éveknek, hangot az éneknek
Testet a léleknek, utat az életnek
Mit ér a földön, mit ér hazád?
Mit ér a házadban piciny szobád?
Mit érhet ott a gondolatod, ha
Nincsen kivel megosztanod?
Mit ér, ha lesz, de nem adhatod át?
Mit ér a csók az ablakon át?
S az élet mondd, mondd úgy mit ér, ha
Mindenki meghal, de nem mindenki él?
Hát élj!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.