|
|
|
| Előadó: | Red Bull Pilvaker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Fluor Filigran |
|
Komjáti Ádám (Mr. JoeKer) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lábas Viki:
Húzza a zsivány a nótádat, barna legény,
Hosszú út vezet a falu végi Szamos felé.
Hidd el, itt mulat most mindenféle gazdag szegény,
Együtt a közös nyelv a pohár aljáig is elér.
Sub Bass Monster_
Falu végén egy kurta kocsma,
A rossz nyelvek azt mondják, itt mulat a falu mocska.
Egy kis ócska, koszos talponálló,
De eltemetni a bánatot, hidd el, pont kiváló.
Ha éjszaka közeleg, lecsendesül a világ.
A kocsma bezzeg hangos, koccannak a tequilák.
Cimbalmos helyett itt DJ a zenész,
Ha bemész, pár pia benéz, de egye a penész!
Kocsmárosné vigyorog, ma is szalad a szekér,
A sörök körül serényen sürgölődik sok szeszegér,
A szomszéd bekopog, hogy szóljak nekik a neszér’.
Hát szóljon nekik, aki akar, de az nem leszek én.
Pár óra múlva, mint egy rossz átok,
A zajra meg a fényre gyűlenek fakabátok.
De a végét nem vehetik a zenének,
Amíg bírják a legények, az a lényeg!
Lábas Viki:
Húzza a zsivány a nótádat, barna legény,
Hosszú út vezet a falu végi Szamos felé.
Hidd el, itt mulat most mindenféle gazdag szegény,
Együtt a közös nyelv a pohár aljáig is elér.
Fluor
Falu végén falu mocska,
Lopnak, isznak ezek, meg hazudoznak.
Régóta idegesít ez a dolog,
Úgyhogy most felcsapom a szirénát, és befarolok.
Reggel hatkor a talponálló még darál,
Az arcokon már kék halál,
Sorban esnek be a szék alá.
Bár mélabús a Béla bá, mer' visszahúz a téglagyár,
De hazateker nyolcassal a bringába’,
Az árok itt a sokat ölelt kispárna.
De ki az, aki ennyi mindent elnéz?
Vagy azért alszol bokorba’, mert te vagy az új kertész?
Kicsit megártott a sörike,
Ne legyünk hariba, de bedoblak a böribe.
Véget vetek én a zenének,
És a falutól is búcsúzhattok, legények!
Lábas Viki
Húzza a zsivány a nótádat, barna legény,
Hosszú út vezet a falu végi Szamos felé.
Hidd el, itt mulat most mindenféle gazdag szegény,
Együtt a közös nyelv a pohár aljáig is elér.
Húzza a zsivány a nótádat, barna legény,
Hosszú út vezet a falu végi Szamos felé.
Hidd el, itt mulat most mindenféle gazdag szegény,
Együtt a közös nyelv a pohár aljáig is elér.
Pihen a Nap, táncol a Hold,
A világ csendes, zaj jön a szomszédból.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
