|
|
|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Majoros Péter Majka Horváth Tamás |
|
Majoros Péter Majka Horváth Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Meztelen állok előtted
Hideg van, mindenem dermedt
Fordulj meg, nézz a szemembe!
Magamat láttam meg benned
Messze az íze a szádnak
Te vagy az életem része
Én még most is kívánlak
Kialudt rég szemed fénye
Tudom, tudom megint rontottam
A tegnapot újraálmodtam
Megint ugyanoda jutottunk
Mintha várnánk, hogy
Fájdalmat okozzunk egymásnak...
És várnak, a vámpírok lesben állnak
De harcolok, holnap is itt leszek
Talán visszakapom majd a szívedet
Meztelen állok előtted
Hideg van, mindenem dermedt
Fordulj meg, nézz a szemembe!
Magamat láttam meg benned
Messze az íze a szádnak
Te vagy az életem része
Én még most is kívánlak
Kialudt rég szemed fénye
Lassan száz éve már
Hogy cipeljük a sorsunkat
Egymás testével
Oltjuk ki a szomjunkat
Bántalak vagy bántasz
De ki az áldozat?
Változz vagy változzak
Hagyjam az álmokat?
Tudom, neked úgy tűnik
Sok minden belefér
Gyűlölsz és imádsz
De ez valahol összeér
Csak annyit akarok
Hogy úgy állj itt velem
Hogyha döntened kell
Ne legyen érved ellenem
Vannak kérdések
Nincsenek válaszok
Vannak érzések
Időnként fájdalom
Ami rossz lett, de
Jó volt az elején, megjavulhat
Ahhoz viszont ketten kellünk:
Te meg én!
Meztelen állok előtted
Hideg van, mindenem dermedt
Fordulj meg, nézz a szemembe!
Magamat láttam meg benned
Messze az íze a szádnak
Te vagy az életem része
Én még most is kívánlak
Kialudt rég szemed fénye
Kérlek, fordulj vissza!
Megígérted, hogy mellettem maradsz!
Az életem hinta: van hogy fent, aztán lent
De nem hagyom magam!
A lelkem túl tiszta ahhoz, hogy
Elbírjam ezt a mocskot, amin nevetsz!
A szívem még bírja, ez csak színjáték
Tudom jól, hogy szeretsz
Meztelen állok előtted
Hideg van, mindenem dermedt
Fordulj meg, nézz a szemembe!
Magamat láttam meg benned
Messze az íze a szádnak
Te vagy az életem része
Én még most is kívánlak
Kialudt rég szemed fénye
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
