



Jelmez, amiben lát a világ
Nekem nem kell ez
Nem számít a sok like
Hiába oltogatsz Instán
Mikor egy senki vagy kislány
Ez a sok kis csajszi,
mind el van tévedve
Fogalmuk sincs arról,
hogy mi fontos az életbe
Egy selfie az Instára,
snap filter a képekre
De mondd, mikor készültök fel
a nagybetűs életre
Oké, oké, mondd,
mikor leszel felnőtt
Mondd, mikor törekedsz
arra hogy fejlődj
Mondd, hogyan akarsz
megállni a lejtőn
Mikor az eszedet elvette
egy vizuális világ
És nem nyílik az ejtőernyőd
Yeah, yeah, ó
minek játszod a hercegnőt?
Jelmez, amiben lát a világ
Nekem nem kell ez
Nem számít a sok like
Hiába oltogatsz Instán
Mikor egy senki vagy kislány
Emlékezz, ahogyan jöttél
úgy mész majd el
Nem az Instán posztoltakból pörög
az utolsó filmed le
Tudd, hogy a jövődre nem hat
a Highlighter, azért dolgozni kell
Mindenki kivétel,
közben mindenki térdel
Hogyha ma nem posztolsz
semmire nem gondolsz
Nézz magadba, mielőtt
bárkit megszólsz
Jelmez, amiben lát a világ
Nekem nem kell ez
Nem számít a sok like
Hiába oltogatsz Instán
Mikor egy senki vagy kislány
Ez a sok kis csávó,
mind el van tévedve
Az eszüket játsszák csak,
fent a neten kérkedve
Becsekkolsz a facebook-ra,
pedig fel se vagy ébredve
De mondd, hova mentek
egymás után sorba bégetve
Oké, oké, te
hogyan indulsz reggel
Mikor az életed legelőször elver
Mikor annyi lesz a
számla, mint a tenger
Mikor keresztül megy
rajtad a sors
Mint egy 13 tonnás
bazi nagy úthenger
Yeah, yeah, ó
mikor lesz belőled ember?
Jelmez, amiben lát a világ
Nekem nem kell ez
Nem számít a sok like
Hiába oltogatsz Instán
Mikor egy senki vagy kislány



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.