|
|
|
| Előadó: | The Medley's |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pauer Gellért |
|
Magos Bálint |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez is egy reggel, rezeg az ágy,
a párnáról egyből a párkányt nézed
és beszökik a fény, függ a folyosó,
nem mész sehova, épp jó, amikor
kizavar a napra a fura lazaság,
belök egy liftbe, lefele rángat
hat emeleten át, feszül a kabát,
a kapujuk előtt a táblát nézed:
Fura házszám, jártam itt veled,
a város a fejünkbe szállt.
Ilyen aki száguld és beleszédül,
aki szerelmes, haza se talál!
Remeg a szív, trolira száll,
átránt a körúton, remek a táj
és bármelyik hídnak a túloldalán,
lesz aki ma vár, a tegnapi után!
Van az a szív, ha esik az eső,
matricát bámul egy lámpaoszlopon
és dúdol valamit, és remek az a szám.
Azt dúdolja, hogy egy utcatáblán:
Fura házszám, jártam itt veled
a város a fejünkbe szállt.
Ilyen aki száguld és beleszédül,
aki szerelmes haza se talál!
Láttalak meztelenül, ahogy a hídon rohantam át,
hazafelé!
Tudom, őrült képzavar, de nem vagyok magamnál,
otthon vagyok!
Ismerem a járást, akárhány kerék pörget át,
házatok elé!
Ez a buta árnyék a falakon az enyém,
csak az enyém!
Fura házszám, jártam itt veled,
a város a fejünkbe szállt.
Ilyen aki száguld és beleszédül,
aki szerelmes haza se talál!
Fura házszám, jártam itt veled,
a város a fejünkbe szállt.
Ilyen aki száguld és beleszédül,
aki szerelmes haza se talál!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
