|
|
|
| Előadó: | Légy jó mindhalálig /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
A felnőttek már tudják,
Mi rossz és mi jó…
Csak kisgyereknek mondják,
Ez nem való!
Hisz nem is bűn,
Nekik csak játék,
Ugratás, csíny, elvenni a másét!
Nem értenék úgysem, miért is sírsz….
Oly komisz tud lenni a gyerekszív….
Hisz mennyit ér? Pár rongyos krajcárt!
Ezért kell úgy sírni?
Nem tudják, az otthon mit jelent,
S mi otthonról jött, anyámtól az szent!
Másnak tán, pár falás, semmiség,
De nékem nincsen drágább ajándék!
Oly kevés, ami nekik jut, láttam!
Oly kevés, s hányan vannak rá, hányan!
A semmiből, a nincsből lett,
Mit fölfaltak itt!
Az én édesanyám, azt mondta nekem,
Bárhol, bármi vár, csak a jót tegyem!
Hisz jóra születtünk, hisz mind azért vagyunk,
Hogy a világ jobb legyen, egy kicsit általunk!
Miért tették hát? Miféle mulatság?
S mért nem volt köztük, csak egy, ki mellém állt?
A felnőtt tudja már,
Hogy mit, miért csinál
Egy gyerek, hogy tudná?
Mégis fáj!
A felnőtt végzi dolgát,
S az mind haszonnal jár.
Néki nem mulatság,
Mi másnak kár….
Csak gyerek lát
Mindenben tréfát.
Nem érti, hát gúnyol,
Bajt és jajszót…
Nem tudják, a szeretet mennyit ér!
Mit anyám küld, az édesebb mindennél!
Másnak tán, pár falás semmiség,
De nékem kincs, mit féltve őriznék!
Hisz oly kevés, ami otthon jut, láttam!
Oly kevés – hányan vannak rá, hányan!
A nincsből lett, a semmiből,
És elvették mind!
Az apám arra kért, hogy jó diák legyek,
Ha megállom helyem, rajtuk is segítek!
Mert otthon nincs sok pénz,
De van sok éhes száj!
S hogy a holnap mit hoz még,
Idővel rajtam áll.
Még hány hosszú év! Bár többet tehetnék!
Bár futnának az évek, fürge percekként!
Bár velük élhetnék!
És nem így – gyermekként….
De szép komoly szavú – felnőttként!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
