


| Előadó: | Nomad |
|---|---|
| Album: | Új remény |
| Megjelenés: | 2018 |
| Hossz: | 4:07 |
| Szövegírók: |
Kovács Ákos |
|
Jamie Winchester |
|
| Kiadó: | Keytracks Hungary Nonprofit Kft |
| Stílus: | Rock |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

Látod, nincs mit mondanom,
a napot, az órát sem tudom.
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.
Most nem ontom bátran, okosan a szót.
A falon át hallom csak a rádiót.
Ha erre jársz, engem itt találsz.
Ref: Ezer meg ezer éve
keresem az utam.
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
keresem az utam
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.
És az a rádió úgy zokog,
mintha szerelmet vallana.
Most nekem szól a legbutább dala.
Mert ugyanúgy hívlak most is.
Szánalmas, hogy mindent elhiszek,
hogy mennyire örülnék neked.
Ref: Ezer meg ezer éve
keresem az utam.
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
keresem az utam
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.
Tudom, hogy vár még rám.
Tudom, hogy vár még rám.
Tudom, hogy vár még rám.
Tudom, hogy vár még rám.
Tudom, hogy vár még rám,
a Holdnak tán, a túloldalán.
Ő az, aki beszél bennem érthetetlen
Angyal-nyelven.
Ref: Keresem az utam.
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
keresem az utam
Néha keresem a bajt.
És keresem azt, aki engem akart,
akinek engem küldött,
akit nekem szánt az ég.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.