


| Előadó: | Amoral Plaza |
|---|---|
| Album: | Így is lehet |
| Megjelenés: | 2018 |
| Hossz: | 3:33 |
| Szövegírók: |
Rónyai Tamás |
|
Rónyai Tamás |
|
| Kiadó: | GarageLive Records |
| Stílus: | alternatív, rock, indie, poppunk, punk |
| Címkék: | Keressük! |

Annyira nem is meglepő, a kínálat már-már szédítő:
Családbarát termék minden oldalon.
Előpattan egy gondolat, nem száll tovább, megragad:
Ilyen olcsón nem lesz még egy alkalom.
A kertésznek egy ásó, a sírásónak sír,
a költőnek meg tinta mivel verset ír.
A főműsornak reklám, a reklámnak szakember,
a szakembernek kertész mert a kertet is ásni kell.
Színesek, csodásak, szépek a dobozból sugárzott képek,
a reklámok tengerében én úgy hiszem boldogan élek.
Varázslatos fények, s ha a kékvilágba érek
a valódi szürkeségtől most már lassan szinte félek.
A dzsungel mélyén szenved néhány ismert sztár,
azt várják, hogy mentsd meg, hogy rájuk találj.
A dívának öltözött rocker lágyan énekel,
Elvis furcsán táncos lábát kölcsönözte el.
A Kossuth-díjas színész a konyhapultnál ül,
gasztro tudás világában elmerül.
A boszorkány pedig gyógyít míg a jósnő a múltba néz,
rezgésszint váltással úgy fest vonzóbb lesz a pénz.
Színesek, csodásak, szépek a dobozból sugárzott képek,
a reklámok tengerében én úgy hiszem boldogan élek.
Varázslatos fények, s ha a kékvilágba érek
a valódi szürkeségtől most már lassan szinte félek.
Most már lassan szinte félek, mégis úgy hiszem boldogan élek.
Most már lassan szinte félek, mégis úgy hiszem boldogan élek.
Most már lassan szinte félek, mégis úgy hiszem boldogan élek.
Most már lassan szinte félek, mégis úgy hiszem boldogan élek,
mégis úgy hiszem boldogan élek,
mégis úgy hiszem boldogan élek,
MÉGIS ÚGY HISZEM BOLDOGAN ÉLEK!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.