|
|
|
| Előadó: | Ferkó Csabi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ferkó Csaba |
|
Ferencz Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Istenem, kérlek, segíts; Istenem, mondd meg
Hol az igaz út, ahol helye van a szívnek
Elestem jó párszor, démontól félek
De amíg talpon, én a rap zenéért élek
Megint a témán rajta vagyok
Megint a kérdés, mit mutatok
Megint nincs semmi, de felmutatom
Hogyha nem teszek érte, bebukhatom
De egyedül vagyok, hey
Nem segít senki, mert
Volt egy álmom, most már bánom
Volt egy csajom, őt is szánom
Kilépek ebből a darabból
Nem látok tisztán a haragtól
Elegem van és nem teszek úgy,
Mintha nem sírnék bántó szavaktól
Az élet lerombol, kivagyok a zavartól
Úgy fáj, nem is értem, hogy
Én mit várok még magamtól
Azt kérem, Istenem, jöjjön még a segítség
Annyira nem bírom, megfojt a feszültség
Lehet, hogy tévedek, és rossz ember voltam
Amikor vétkeztem, bocsáss meg, hogy nem szóltam
Istenem, kérlek, segíts; Istenem, mondd meg
Hol az igaz út, ahol helye van a szívnek
Elestem jó párszor, démontól félek
De amíg talpon, én a rap zenéért élek
Kinevettek mindig
Azt hiszitek bohóc vagyok
Nem vagytok ti cimbik
Magam mögött bombát hagyok
Azt akartam, hogy a férgese
Végre most robbanjon fel
De köszi, Anyu, hogy
Jól neveltél, és nem érdekel
Már nem számít az, hogy mit mondtam
Intelligensen felfogtam
Hogy egyedül züllök, egyedül küzdök
Másnak a stílusát nem loptam
Oly sok az érdek, na megyek lépek innen
Először még csak ingyen lépek fel, aztán
Meg hogyha úgy sikerül sok pénzért, és
Mindenhol meg minden szinten
Igen ezt akarom
Rappelek szabadon
Gyakorlok kisszobában
Poszterek a falamon
Csak azért küzdök, hogy
Ott álljak majd a színpadon
Azt kérem, Istenem, jöjjön még a segítség
Annyira nem bírom, megfojt a feszültség
Lehet, hogy tévedek, és rossz ember voltam
Amikor vétkeztem, bocsáss meg, hogy nem szóltam
Istenem, kérlek, segíts; Istenem, mondd meg
Hol az igaz út, ahol helye van a szívnek
Elestem jó párszor, démontól félek
De amíg talpon, én a rap zenéért élek
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
