


| Előadó: | Balog Brigi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Major Eszter |
|
Závodi Marcel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |

Van, aki fejben él: minek a szenvedély, minek a szenvedély?
Van, aki partot ér, pedig nem remél, soha nem remél.
Van, aki nagy álmokat sző, van, aki csak válogat,
Te vajon mért vagy itt, hozol-e álmokat, viszel-e álmokat?
Ha most mellém állsz, mit súg a tükör,
Ez csak egy könnyű tánc, vagy mindent elsöprő?
Hogyha engem látsz, vár-e gyönyör,
Van-e olyan változat, hogy megéljük az álmokat?
Édes méreg, már hat, ahogy a számhoz érsz,
Holnap újból kéred, mert függő lettél végleg.
Vágyak, érvek, mondd, hova fut a józan ész?
Tudod, édes méreg, mégis kérsz.
Van, aki szívvel él, viszi a szenvedély, viszi a szenvedély,
Van, aki földet ér, de mégse kér, még úgyse kér.
Van, aki csak egyre vágyik, van, aki meg válogat,
Te vajon mért vagy itt, hozol-e álmokat, viszel-e álmokat?
Ha most mellém állsz, mit súg a tükör,
Ez csak egy könnyű tánc, vagy mindent elsöprő?
Hogyha engem látsz, vár-e gyönyör,
Van-e olyan változat, hogy megéljük az álmokat?
Édes méreg, már hat, ahogy a számhoz érsz,
Holnap újból kéred, mert függő lettél végleg.
Vágyak, érvek, mondd, hova fut a józan ész?
Tudod, édes méreg, mégis kérsz.
Édes méreg,
Tudom az álmodat, te is az álmomat, ez az a változat.
Édes méreg, mégis kérsz.
Édes méreg, már hat, ahogy a számhoz érsz,
Holnap újból kérem, mert függő lettem végleg.
Vágyak, érvek, mondd, hova fut a józan ész?
Tudom, édes méreg, de kérek még.
Édes méreg, már hat, ahogy a számhoz érsz,
Holnap újból kérem, mert függő lettem végleg.
Vágyak, érvek, mondd, hova fut a józan ész?
Tudom, édes méreg, de kérek még.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala