|
|
|
Akkor éltem szembeszélben,
akkor éppen attól égtem.
Ekkor ettem, megszerettem,
eltemettem, rendbe tettem.
Így beszéltem, úgy benéztem
én csak mindig azt reméltem.
Nézel még a…
szembe mélyen…
Ömlik át a szesz a szájba’
Bomlik már a szer a májba’.
Elterült a hím az ágyba’
Elkerült a szív a mába’
Annyi kéne már csak éppen,
andalogni kéz a kézben,
Táncolunk a…
Pengeélen..
Még!
Tréfálj még!
Ne legyen elég- Legyen elég!
Nem kell már több merengés.
Még!
Tréfálj még! Tréfálj még!
Ne legyen elég, Legyen elég,
Na legyen már elég!
Hogyha mégse esne térdre,
Hasztalannak nincs esélye
Itt a hím, és ott a párja,
szív a szívre rátalála.
Ekkor írok akkor érek
üsse kő csak egyszer élek
minden arccal…
szembe nézek…
Sokszor éltem szembeszélben
mennyiszer csak attól égtem
láttam őt is mindhiába
ölt ma meg az ő hiánya
Láttam őt is nagykorába
mint a város akkorába
mint a város…
akkorába…
Még!
Tréfálj még!
Ne legyen elég- Legyen elég!
Nem kell már több merengés.
Még!
Tréfálj még! Tréfálj még!
Ne legyen elég, Legyen elég,
Na legyen már elég!
készülj rá fel…
indulj már el…
tervezd úgy el…
készülj rá fel- hogyha kész vagy akkor
indulj már el- hogyha úton mendegélsz
tervezd úgy el- hogyha kész vagy akkor
Még!
Tréfálj még!
Ne legyen elég- Legyen elég!
Nem kell már több merengés.
Még!
Tréfálj még! Tréfálj még!
Ne legyen elég, Legyen elég,
Na legyen már elég!
