|
|
|
Alszik az ágy, a végtelen
Engem csak vár, hogy még legyen
Valami más, mikor majd
Nem lesz semmi, amikor
Egyszer majd nem lesz kit szeretni
Te lettél a tükörképem
Rajtam maradt szép emlékben
Nem vágyom rá, hogy újra
Összefonjam, összetépjem
Elmondtam annyiféleképpen
Valaki alszik, s valaki ébren
Néz ma rád, de van, hogy valaki éppen
Keresi halkan, figyeli csendben
Mondaná, ha merné...
Egy látomás volt mindenem
Mit nem látott még senki sem
Én készen állok rá, hogy
Lerajzoljam, elmeséljem
Hogy végre én is jól megnézzem
Most hová tűntél hirtelen?
Hogy álom lennél, nem hiszem
Még egyszer nézz ma rám
És tűnj el gyorsan, ne is lássam
Hogy ott vagy minden pillantásban
Valaki alszik, s valaki ébren
Néz ma rád, de van, hogy valaki éppen
Keresi halkan, figyeli csendben
Mondaná, ha merné...
Sose félj, sose bánd
Amíg éled a nyár
Ami hozza az ősz zamatát
Gyere nézz, gyere lásd
Gyere hozd a csodát
Gyere vélem egy életen át
Valaki alszik, s valaki ébren
Néz ma rád, de van, hogy valaki éppen
Keresi halkan, figyeli csendben
Mondaná, ha merné...
