|
|
|
Verze 1
állj meg egy percre és várj legalább
mer' az ár bedarál és, ha fáj amit látsz
kiabálj, mer' a száj azért van hogyha fáj
hallja a világ, hogy belül eltörtél
és minden szilánk a szívbe beleszúrt
eláraszt a forró harag, szinte fel-fel gyújt
ne feledd el sohasem, ha lenne fent egy úr,
ha segítséget kérsz tőle, ő egyből kezet nyújt
de létezik vagy sem, ha létezik nem létezik,
hogy ilyen kínt kell látnom, ami lehatol a lélekig
hol van akkor, amikor a limfómától szétesik
a keringés, és a szerettednek elhalkulnak léptei?
hol van akkor amikor a nyakadon a kötél
szorul és a daganat minden erőt fölél?
hol van akkor amikor minden elsötétül
ami ellen imádkozol úgyis eljön végül
Refrén
adj jelet, adj jelet, adj jelet most
mondd el, ha ott van ma veled most
mondd el, hogy jó neki, nem szenved többé,
ha már ilyen könnyen egy embert megtörtél...
Verze2
nézz fel az égre és lépj be a fénybe
de én nem elégszem meg ennyivel, és te?
elértem egy pontra nem értem meg hogy van
ez éget, ez sorvaszt, mert félek hogy ott van
a halál minden percben akörül kit szeretek
az imám pedig hatástalan összetettem kezemet
nem segít semmi, és én sem tudok rajta
amikor azt mondják, hogy pár óra - baj van
azt hiszed, hogy erős vagy, de nem vagy az hidd el
amikor egy gép segít mire mész a hittel?
mire mész az intenzíven, ha nem segít semmi?
csak egy dolog számít, a szeretteid ennyi...
akik végig maradnak az utolsó kis percig
amikor a betegség már minden erőt elszív
ők lesznek veled mikor minden elsötétül,
ami ellen imádkozol úgyis eljön végül
ref
adj jelet, adj jelet, adj jelet most
mondd el, ha ott van ma veled most
mondd el, hogy jó neki, nem szenved többé,
ha már ilyen könnyen egy embert megtörtél...
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
