


| Előadó: | Counter Clockwise |
|---|---|
| Album: | Dobozok |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Skatepunk |
| Címkék: | Keressük! |

A dördülés előtt rátekintek a rám célzó osztagra
Magamat látom, durranás, majd egyszerre hullunk a hamuba
Én kaptam a golyót, és én húztam meg az összes ravaszt
Én töltöttem a puskákat, de te adtad a parancsokat.
Régen velem ujjat húztál, de a nevek kalapjából is újat húztál
Rózsaszín ködben úsztál, lubickoltál
Én meg csak rágtam, és nyeltem a haragot, de
Emésztetlenül okádtam vissza, mikor rájöttem, hogy ez tiszta,
Az érzés mit sem változott.
De a bukott olykor feláll, és bosszúval itatott erővel
Saját maga fölé emelkedik, majd ököllel
Mélyen a földbe csap, és az lesz majd az a pillanat, ami olyan hangot ad
Mint a földrengés
Régen velem ujjat húztál, de a nevek kalapjából is újat húztál
Rózsaszín ködben úsztál, lubickoltál
Én meg csak rágtam, és nyeltem a haragot, de
Emésztetlenül okádtam vissza, mikor rájöttem, hogy ez tiszta,
Az érzés mit sem változott.
Régen velem ujjat húztál, de a nevek kalapjából is újat húztál
Rózsaszín ködben úsztál, lubickoltál
Én meg csak rágtam, és nyeltem a haragot, de
Emésztetlenül okádtam vissza, mikor rájöttem, hogy ez tiszta,
Az érzés mit sem változott.
Régen velem ujjat húztál, de a nevek kalapjából is újat húztál
Mindent felborítottál, borítottál!
Én meg csak rágtam, és nyeltem a haragot, de
Emésztetlenül okádtam vissza, mikor rájöttem, hogy ez tiszta,
Az érzés mit sem változott.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.