|
|
|
| Előadó: | Hamlet (Rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Arany János Horváth Zoltán Shakespeare William Lencsés Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Horatio:
Csodálatos álmot láttunk, hihetetlen képet
Jó apádat, kit eltemettünk többen láttuk élve
Mire az óra éjfélt ütött megjelent a várban
Fegyverzetébe felöltözve búskomoran járva
Hamlet:
Mit beszélsz, mit hazudsz, miért gúnyolódsz?
Miért űzöd e kegyetlen tréfát velem te,
akit barátnak neveztelek, neveztelek?
Horatio:
Mikor ezt nekem elbeszélték, én sem tudtam hinni
Kimentem hát éjféltájban magam is megnézni
Felismertem jó apádat teljes bizonyossággal
Gyere el hát ma éjfélkor, hogy te is saját szemmel lássad
Hamlet:
Nem hiszem, nem hiszem, nem megyek el
Miért űzöd e kegyetlen tréfát velem te,
akit barátnak neveztelek, neveztelek?
Horatio:
Számos dolog megtörtént már, mi észnek érthetetlen
Felejtsd el hát a rációt, és hallgass a szívedre
Adj egy esélyt önmagadnak ne zárkózz el előle
Szólni kíván apád hozzád ezt ne tagadd meg tőle
Hamlet:
Mégis szólni kívánsz hozzám
Utat mutatsz így most talán
Nem hiába kértem szavad
Alig várom, hogy lássalak.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
