|
|
|
Útnak indult a lelkes locsoló,
Nem volt nála semmi, csak csokicső.
Na meg ott a kölni benn a farmerzsebben,
Gondolta, minden megy majd szépen rendben.
Húsvét hétfőn verset mormol halkan,
Pont úgy mint a régi hangos dalban.
Van benne pacsuli meg persze néhány fűszál,
De a leány nincs már ott a háznál!
Az elveszett locsoló!
Úttalan utakon bolyongott a szentje...
Ettől bizony nem lett jobb a kedve...
Elvesztette azt a hét meg százát,
Mert nem találja kedvesének házát!
Az elveszett locsoló!
Azt mondják hogy jövőre is itt lesz!
Lila bársony zakót újra felvesz!
A kölni megint ott lesz a farzsebben!
S újra útnak indul a leányt keresve menten!
Figyelem emberek! Egy locsoló elveszett!
A gond csak az lehet, hogy inkább ivott, mint evett…
Az elveszett locsoló!
