|
|
|
| Előadó: | Hamlet (Rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Arany János Horváth Zoltán Shakespeare William Lencsés Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Királyné: Hamlet, megsértetted atyádat
Hamlet: Anyám, megsértetted apámat
Királyné: Nyelved kötözködik, oly gonosz
Hamlet: Férjed sógora vagy, oly bolond
Királyné: Véled most beszélni hát nem lehet
Hamlet: Ülj le innen el most nem mehetsz
Királyné: Engedj, csak nem akarsz bántani
Polonius: Őrség, még mielőtt megöli
Hamlet: Itt van hát a nyomorult patkán
Rég vár rád egy sötétebb világ
Eljött most az alkalom végre
Átküldelek én oda téged
Szegény öreg hű bolond
Buzgólkodni már nem fog
Soha nem volt még ily komoly
Nem beszél ki több titkot
Ülj le most csendben, és figyelj rám
Nem őrzöm én a titkot tovább
Türködet tartom magam elé
Mely megmutatja jól szíved mélyét
Az, amit tettél az érzést kiirtja
Ártatlan ember arcát pirítja
Hazuggá teszi az a szent szavakat
Melyeket pap előtt esküvel mondanak
Az, amit tettél a halottat gyalázza
Holdtalan éjszakán a sötétet vigyázza
Minden mi ép volt most belé betegszik
Lelked a pokolnak mélyére igyekszik
Királyné: Miféle tett az, amely így megbántott
S belőled ily durva szavakat kiváltott
Hamlet: Emlékezz, hogy szerettél egy embert
Kinek bölcs volt elméje, és oly nemes a lelke
Emlékezz, hogy hozzá nőül mentél
Királyné vele lettél, neki gyermeket szültél
Emlékezz, hogy szeretett téged
Mindig, ha kertbe mentél a széltől is védett
Emlékezz, hogy szerettél egy embert
Kinek bölcs volt elméje, és oly nemes a lelke
Otthagytad őt egy nyamvadékért
Egy ostoba, nyomorult másolatért
Egy kegyetlen, aljas orvgyilkosért
Álmában ölte meg testvérbátyját
És így kaphatta meg nőjét és a trónját
Szomorú a föld, mert a hátán hordja
Szomorú az ég is, a könnyét ontja
Szégyenkezz, mert szeretsz most egy embert
Kinek nincs már szíve, és oly mocskos a lelke
Szégyenkezz, mert hozzá nőül mentél
Királyné maradtál, de átkozott lettél
Szégyenkezz, mert nem is szeret téged
Neki csak a trónod, hatalmad s koronád kellett
Szégyenkezz, mert szeretsz most egy embert
Kinek nincs már szíve, és oly mocskos a lelke
Korodban az érzést már ész uralja
Ily nyomorulttal hogy bújhatsz ágyba
A kegyetlen aljas orvgyilkossal
Álmában ölte meg testvérbátyját
És így kaphatta meg nőjét és a trónját
Szomorú a föld, mert a hátán hordja
Szomorú az ég is a könnyét ontja
Nem tudtam én hogy halt meg apád
Ha tudtam volna megőrzöm trónját
Nem tudtam én mit tett a király
Ha tudtam volna nem megyek hozzá
Nem tudtam én hogy ő egy gyilkos
Ha tudtam volna nem lenne itt most
Nem tudtam én s e tény most kínoz
Már meghalt volna ha tudom a titkot
Otthagytam őt egy nyamvadékért
Egy ostoba, nyomorult másolatért
Egy kegyetlen, aljas orvgyilkosért
Együtt: Álmában ölte meg testvérbátyját
És így kaphatta meg nőjét és trónját
Szomorú a föld, mert a hátán hordja
Szomorú az ég is a könnyét ontja
Hamlet: Emlékezz, hogy szerettél egy embert
Kinek bölcs volt elméje és oly nemes a lelke
Emlékezz, hogy hozzá nőül mentél
Királyné vele lettél, neki gyermeket szültél
Emlékezz, hogy szeretett téged
Mindig, ha kertbe mentél a széltől is védett
Emlékezz, hogy szerettél egy embert
Kinek bölcs volt elméje és oly nemes a lelke
Otthagytad őt egy nyamvadékért
Egy ostoba, nyomorult másolatért
Egy kegyetlen, aljas orvgyilkosért
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos
