|
|
|
| Előadó: | Szinetár Dóra |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Enyedi Ernő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock and roll |
| Címkék: | Keressük! |
Esténként kiülnek a térre,
fuldokolnak a cigitől,
fociról beszélnek és nőkről,
s persze a sikereikről...
Ilyenkor olyan nagy a szájuk,
máskor meg hallgatnak kukán,
legtöbben tánc közben is bénák,
igazán egyik se nagy szám...
Elvinnének moziba, de sajnos ők csak
Bruce Lee-t kedvelik,
fogdossák a kezem, de az összhatáson
ez már nem segít...
Srácokról - sok jót nem tudok,
srácokról - jobb ha hallgatok,
valljuk be - mind egy nagy csalódás!
Srácokkal - nem jó semmi sem,
srácokkal - nincs mit kezdenem,
mondjuk ki - lányok, nincs megoldás!
Némelyik olyan komoly néha,
akár egy vakbélgyulladás,
a másik nyerít mint egy musztáng,
s ez nála szimpla kacagás...
És közben egyikük se sejti,
miért jó szeretni egy lányt,
ők csak a szexlapokat bújják,
undok és rémes figurák...
Eljönnek a színházba, de fix, hogy ott is
a balhé kell nekik,
Richardot, a harmadikat -
látná Shakespeare! - csúzlival lövik...!
Srácokról - sok jót nem tudok,
srácokról - jobb ha hallgatok,
valljuk be - mind egy nagy csalódás!
Srácokkal - nem jó semmi sem,
srácokkal - nincs mit kezdenem,
mondjuk ki - lányok, nincs megoldás!
Tegnap estig azt hittem ez így lesz mindig,
nem jön változás,
de feltűnt közben valaki, s a véleményem
most már egész más...
Srácokról - a kép most változott,
srácokról - lányok, nem titok -
tudnunk kell jót is - egyet és mást!
Srácokkal - van mit kezdenünk,
srácokkal - szebb az életünk,
egy kell csak - hogy mindet
másképpen lásd!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
