|
|
|
| Előadó: | ZUP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Farkas János József |
|
Farkas János József Farkas Krisztina Renáta |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szeressük már egymást amíg
mindenki háborúzik,
ha béke van, akkor meg
nem értem miért tartunk itt.
A saját lábunkon állva
nem juthattunk idáig.
Két szoba és a gang,
hát kívánhatnék még bármit is.
Csak néha-néha egy
blantot had' tekerjek meg
négyórahúsz van,
tán' a szomszédok is megkedveltek.
Mosolygok, intek én is
szekértolásból élek,
meghalni sem könnyebb,
de pofázni már nem éri meg
Pedig érzem én is szomszéd
több nap lesz itt, mint kolbász
Te már költöznél, de én
megvárnám a villanyoltást.
Utolsó kapcsold majd le,
vagy lopd el azt is hé-héj!
Az életben egy vigasztal,
hogy nem tart örökké!
De a Haza minden előtt
Házelnök Úr is boldog?
A csajom beteljesíti
a női princípiumot.
Kaffkai élmény lesz
minden percem vele az ágyban
idézhetnék még filmekből,
mer' ezt most tényleg bóknak szántam.
Veled nem is tudom...
szeretsz még egyáltalán?
Még mindig én vagyok!
"Tényleg? Akkor sportolhatnál!"
Nem elég, ha minden nap
a háztömböt járom körbe?
Friss vér az agyba,
egyből én leszek a haza bölcse.
Ültess fát, építs házat
Csinálj jó sok gyereket!
Öleld a nődet, amíg
még melletted ébred.
A kocsmabölcsességet
már az oviban sejtettem,
keményen dolgozó kisember
volt a jelem.
Jönnek a legszebb évek
-mondják, de feszt rettegek
aszálytól, éhezéstől,
hogy a volt csajom ki mellett ébred.
Mer’ én épp egy mély gödörben,
velem harmincegynéhány bajtárs.
Már ők is kérdeznének,
mert rettegik a villanyoltást.
Őrmester Úr! Mondja kérem,
minek ide lővészárok?
"Folytassák honvédek!
Ízlésekről nem vitázom!"
Értjük mi, hogy gőzgép,
de tényleg mi hajcsa'?
Mert minket ilyen díszfasz,
nem hajt ki a vágóhídra.
Mi már tudjuk, kire lőjünk
egógyilkos rakétát,
szép nekrológunk lesz,
olvastam a piszkozat piszkozatát.
Fellengzős szöveg helyett,
inkább sok jelmagyarázat,
főleg kérdések például:
Mi lesz itt harmincvalahányban?
Gond egy szál se bizonyára
Felkel a nap és nyit a tőzsde
Előre, mindig csak előre!
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
