|
|
|
| Előadó: | ZUP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Farkas János József |
|
Farkas János József Farkas Krisztina Renáta |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Micsoda reggel, kilenc óra tizenegy
Híreket olvasok, ma valakiből elnök lett
A csipámmal küzdök vagy a zöldhályog a szememen?
Nem, nem! Ezt a pofát sajnos séróból felismerem.
Ó Jézus faszára! A világnak még egy pojáca?
Én is az vagyok, de az ilyen bújjon jó hátra!
Mer’ a végén még király lesz, van már rá precedens
És csak az nyugtat most, ha egy nagy cigit tekerhetek
De hogy utána mi lesz? Na mi lesz?
Semmi se számít, jól indult a reggel!
A nap holnap is felkel, ez is elmúlik egyszer
Ha nem vagy biztos, lapozd a mai újságot
Tudod, azt amelyikbe holnap már a halat csomagolhatod
De hogy utána mi lesz? Na mi lesz?
Mondjuk beüt a krach, hová fussunk ezután?
Szibéria szép, de inkább a juharfák alá
Vagy pisáljunk a hóba köröket, arra ott az Arktisz
Nem, nem! Elolvadt a faszba és az sem érdekel már senkit…
De hogy utána mi lesz? Na mi lesz?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
