|
|
|
| Előadó: | Szakács Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szakács Gergő |
|
Somogyvári Dániel Szakács Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
tengeremben hittel élem minden percem
valamiképpen szelet hangjegyekkel nyertem
vitorlám duzzad most is, viharokkal vívok harcot
dallam széllel zúzom hangsebesen szét a habot
valaki földből, vízből távozik az égbe
egy az utunk, porból porrá, nincsen vége
de a búcsú nehéz most is, akarod hogy így maradjon?
halandó emberként a parton repül feléd hangom
és ha majd megérted, csak más a fedélzet
modulálás, vízből pára, ami egyszer volt, az lesz is már ha
a szíved a helyén dobog már ma
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
Emlékország álomhatárának mentén
összefutunk néha, beszélgetünk és én
összefolyt perceket élek, ébredve mindent megértek
cseppenként éled bennem egy sokkal könnyebb lélek
meg kell, hogy érezd, hogy a létben minden tettnek, tétnek
el kell hogy jöjjön és már nem is nagyon félek
mert tudom a köztünk rejlő lényeg, egy új síkon, újra megéled
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
(Egy másik változatban a szöveg):
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Tengeremben hittel élem minden percem
Valamiféleképpen szelet, ha ügyekkel nyertem
Vitorlám duzzad most is
Birokkal vivok harcot
Dallal szélsebesen zuzom hangsebesen szét a habot
Aki földből, vízből távozik az égbe
Egy az utunk, porból porrá nincsen vége
De a bucsu nehéz most is. Akarod, hogy így maradjon?
Halandó emberként a parton repül feléd hangom
És, ha majd megérted,
Csak más a fedélzet.
Modulálás vízből pára
A mi egyszer volt, az lesz is mára
Csak más holnap honába.
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Emlékország álom határának mentén
Összefutunk, néha beszélgetűnk és én
Összefolyt perceket élek
Életben mindent értek
Cseppenként ébred bennem egy sokkal könnyebb élet
Meg kell hogy érezd, hogy légből minden tétnek
El kell hogy jöjjön, és már nem is nagyon félek
Nem tudom a köztünk levő lényeg
Egy új síkon újra megéled
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
