|
|
|
| Előadó: | Szakács Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szakács Gergő |
|
Somogyvári Dániel Szakács Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
tengeremben hittel élem minden percem
valamiképpen szelet hangjegyekkel nyertem
vitorlám duzzad most is, viharokkal vívok harcot
dallam széllel zúzom hangsebesen szét a habot
valaki földből, vízből távozik az égbe
egy az utunk, porból porrá, nincsen vége
de a búcsú nehéz most is, akarod hogy így maradjon?
halandó emberként a parton repül feléd hangom
és ha majd megérted, csak más a fedélzet
modulálás, vízből pára, ami egyszer volt, az lesz is már ha
a szíved a helyén dobog már ma
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
Emlékország álomhatárának mentén
összefutunk néha, beszélgetünk és én
összefolyt perceket élek, ébredve mindent megértek
cseppenként éled bennem egy sokkal könnyebb lélek
meg kell, hogy érezd, hogy a létben minden tettnek, tétnek
el kell hogy jöjjön és már nem is nagyon félek
mert tudom a köztünk rejlő lényeg, egy új síkon, újra megéled
Hol van a szó, mivel most szólhatnánk?
Egy végtelen tengeren át hanghajóval érek el hozzád.
Ott vagy az égen minden csillagban,
benne a nappalban,
tudom most is féltesz untalan.
Untalan, hát vigyázz rám!
(Egy másik változatban a szöveg):
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Tengeremben hittel élem minden percem
Valamiféleképpen szelet, ha ügyekkel nyertem
Vitorlám duzzad most is
Birokkal vivok harcot
Dallal szélsebesen zuzom hangsebesen szét a habot
Aki földből, vízből távozik az égbe
Egy az utunk, porból porrá nincsen vége
De a bucsu nehéz most is. Akarod, hogy így maradjon?
Halandó emberként a parton repül feléd hangom
És, ha majd megérted,
Csak más a fedélzet.
Modulálás vízből pára
A mi egyszer volt, az lesz is mára
Csak más holnap honába.
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Emlékország álom határának mentén
Összefutunk, néha beszélgetűnk és én
Összefolyt perceket élek
Életben mindent értek
Cseppenként ébred bennem egy sokkal könnyebb élet
Meg kell hogy érezd, hogy légből minden tétnek
El kell hogy jöjjön, és már nem is nagyon félek
Nem tudom a köztünk levő lényeg
Egy új síkon újra megéled
Hol van a szó mivel most mondhatnánk
Holdon és Felhőn át
Hanghajóval érek el hozzád
Ott vagy az égen minden csillagban
Benne a Nappalban
Tudom most is féltesz untalan, untalan.
Hát vigyáz rám
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
