|
|
|
|
|
Nem látom a végét, még nem tudom azt, hogy mibe lesz,
Hogy elfogad a magyar rap, vagy éppen kirekeszt
Nem érdekel mibe kerül, a nevem majd brand lesz
Felépítem egyedül és mondhatod, hogy vesztesz…
Nem érdekel, megoldom, mert csak egy utat látok
És tudom azt is megtennétek, ha leszurhatnátok
Volt már ilyen telefon, az irigység az megy
Viszont, hogy megosszátok a zenémet az nem!
Ameddig nem csinálok egy megosztó szar nótát
Addig nem lesz semmi sem és irhatok száz strófát
Amiben az életemet mesélem el nektek
Azt már most kijelentem, hogy tesó nem felejtek!
Emlékezni fogok arra, ki volt aki támogatott,
Ki volt aki válogatott, esküszöm már várom nagyon!
Amikor majd nevem lesz, hogy melyikőtök irogat
És vajon tényleg szúrni fog-e az aki csak riogat…
Azokat a zenéket, mit poénból csak kirakok
Egyre többen hallgatják, de nem tudják, hogy ki vagyok…
Hogyha nincsen hirdetve egy kattintás is nehéz neked
Miközben a szivemet én kajak eléd teszem…
10 millió petőfi, meg christiano ronaldo
Mi a faszért, nem értem, hát halljak meg csak csodálom…
Dik.. Ne érts félre nem beefelni akarok
Csak a mai trendeken és embereken szakadok...
Tudod mit? Rámegyek most én is
Felfogom egy kutatásnak ez a hipotézis:
Szar szöveg, + tune = nagy sláger
És a trending lista egyből kiabállja: szállj fel!
Ehhez képest mit kapok? A semmit duplán szinte
Közpen pedig szaroznak a kritikusok, mint te…
Elhiszem, hogy jobban adod mint én
Akkor viszont nyomj egy verzét fizetek a featér’...
Mindig az a cél, hogy bejöjjön a matek
És a matek jelenleg, hogy meglegyen a pacek
Adjunk hozzá pénzt, némi divatot meg hajat
Utánna meg vegyük el még belőle az agyat
A képlet pedig egyenlő: a trending listán aratsz
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
