Rozoga Canga
A partit a tetőn tolják,
de a pincében rezeg a léc,
nagyon színes a társaság
ahogy omladozik az egész,
de nem elég hangos a zene,
és nem elég gyors a tánc,
egyre hamisabb a karaoké
az arcokon mélyül a ránc,
a vakolat porzik a térben,
a levegő is kevés,
vörös iszappal szigetelték
itt-ott a sok repedést,
a varrodai munka túl sok,
egyre több a lelógó ránc,
kilóg egy n+1-edik lóláb,
és folyton leugrik a lánc,
rozoga már ez a canga,
hajtani is nehéz,
egy szomszéd szájból kilóg a ganja
szaga, már attól betépsz,
füstös az álom, füstös a reggel,
két lovat senki sem ül meg egy seggel,
mindig zöldebb a szomszéd kertje,
nem terem itt meg csak a rekettye.
Hull is a lombja, hordja a szellő,
mellém úszik a füstben egy sellő,
homlokon csókol, ő ma a múzsám,
annyira szép, hogy ezerszer húznám
vele a csíkot a pultról a magasba,
púderezi az orrát havasra
mindenki a pincében és a tetőn,
omlik a ház és a háztartás
féktelenül gurul
le a lejtőn.
Pápárárám...
A partit a tetőn tolják,
de a pincében rezeg a léc,
nagyon színes a társaság,
ahogy omladozik az egész,
de nem elég hangos a zene,
és nem elég gyors a tánc,
kilóg egy n+1-edik lóláb,
és folyton leugrik a lánc.
rozoga már ez a canga,
hajtani is nehéz,
egy szomszéd szájból kilóg a ganja
szaga, már attól betépsz,
füstös az álom, füstös a reggel,
két lovat senki sem ül meg egy seggel,
mindig zöldebb a szomszéd kertje,
nem terem itt meg csak a rekettye.
Hull is a lombja, hordja a szellő,
mellém úszik a füstben egy sellő,
homlokon csókol, ő ma a múzsám,
annyira szép, hogy ezerszer húznám
vele a csíkot a pultról a magasba,
púderezi az orrát havasra
mindenki a pincében és a tetőn,
omlik a ház és a háztartás
féktelenül gurul
le a lejtőn.
Pápárárám...
