|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Menni kell, harcolok a széllel,
Már megint játszom ma éjjel...
Én csak a zenész, majd te leszel a vendég,
Tegyél csak úgy, mintha nem is lennék!
Mert nem, nekem nem ez az álmom,
Néha már csak hazavágyom, ó igen,
De hol van ez a hely...?
Fura egy kicsit ez a Föld nevű bolygó;
Mindenki keresi, hogy: "Mikor, hol jó?"
És beülnek végül egy hajnali bárba,
Mintha ott rájuk más is várna...
De nem, nekem nem ez az álmom,
Néha már csak hazavágyom, ó igen,
De hol van ez a hely?
Ez a hely...
...Ahol van puha ágy, meleg otthon
S lesz egy régi lemez is a polcon,
Kinek ott ül az idő a fekete ráncain...
Változhat a világ százszor,
És bármilyen divatot játszol,
Ó, az öreg bakelit,
Még mindig tudhat valamit!
Ó, az öreg bakelit,
Még mindig tudhat valamit!
S ha odafigyelnél, te is látnád,
Hogy zsebre vágnak, akár egy számlát,
És kilóra veheted az idegen módit.
Nincs benne semmi, mégis bódít!
Nem, nekem nem ez az álmom,
Néha már csak hazavágyom, ó igen,
De hol van ez a hely...?
Ma már nem a zene, a pénz itt a lényeg,
Kicsi a szív, és túl nagy az érdek.
Úgy mennék már, hát fizetek gyorsan,
Csak annyim maradt, hogy itt is voltam...
De nem, nekem nem ez az álmom,
Néha már csak haza... hazavágyom, ó igen,
De hol van ez a hely?
Ez a hely...
...AHOL VAN PUHA ÁGY, MELEG OTTHON
S LESZ EGY RÉGI LEMEZ IS A POLCON,
KINEK OTT ÜL AZ IDŐ A FEKETE RÁNCAIN...
VÁLTOZHAT A VILÁG SZÁZSZOR,
ÉS BÁRMILYEN DIVATOT JÁTSZOL,
Ó, AZ ÖREG BAKELIT,
MÉG MINDIG TUDHAT VALAMIT!
Ó, AZ ÖREG BAKELIT,
MÉG MINDIG TUDHAT VALAMIT!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
