|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom ha menni kell majd elindulok én is
A szemem zöldjéből majd eltűnik a fény is
Nem leszek más csak rengeteg embernek emlék
Nem vágja senki majd hogy hogyan éltem nemrég
Elveszik minden, ami most itt van a fejemben
De amit a múltban tettem, majd tovább él a jelenben
En megyek tovább, köszöntöm a régi arcokat
Itt hagyom nektek mind a földi poklot meg a harcokat
Nem nőnek szárnyaim csak elhúzok a picsába
És hidd el már nem érdekel hányan foglalnak imába
Kurva nagy házam lesz, felhőből lesz a négy fala
Nem lesz ott többé már se nappal és se éjszaka
Ittmarad minden a sok lemez meg a könyveim
A pipám az ágy alatt a sok emlék meg a könnyeim
Imádtam élni, megbasztam az össze hétvégét
Megfogtam a gyertyát és elégettem a két végét
Akkora szövegeket írtam, hogy csak ámultak
A színpadon meg olyan showkat toltam, hogy csak bámultak
A lányok imádtak, csak az nem, aki béna volt
Őket meg leszartam az élet nekem céda volt
Úgy eltem mint a költők örülten és büszkén
Átugrottam mindent, de a lelkem fennakadt egy tüskén
Kitépte belőlem a vágyat, hogy még maradjak
Meg gyereknek és folyton csak a napfény felé szaladjak
Refrén:
Imádlak királynő, mikor elviszel magaddal, majd legyen minden fekete, azt takard be a szavakkal.
Tegyél rá lángokat, hogy távolról is lássák.
Hogy az emberek a boldogságot egymás mögé ássák.
Mutasd az utat, ahol megtalálom magam.
Ahol túléli a testemet majd minden egyes szavam.
Vigyél oda, ahol végre önmagam is lehetnék.
Mert itt sebhely van az arcomon, úgy néz ki mintha nevetnék... de
Én tudtam örülni a kevésnek
Meg, hogy érzés lettem, amit sok emberbe bevésnek
Nem álltam meg soha a végénél
Mert imádtam a szakadékba lenézni a szélénél
Imádtam mindent ami őszinte, mert tudtam az igazságért le kell mászni a földszintre
Nem volt sok barátom de kevés sem
Mert rengetegszer mondtam, én nem érem be a kevéssel
Hajtottuk az éjszakát a szerelmet
Mert tudtuk, hogy az idő rideg, nem ismer majd kegyelmet
Imádtam szövegeket írni, nézni, ahogy minden ember elkezd nevetni meg sírni
Szerettem játszani a szavakkal, mert ott éltem minden szóban mindig másmilyen alakkal
Nem néztem én soha az órámat
Jó messzire eldobtam a Bibliát meg a Tórámat
Nem hiszek a mennyben meg a pokolban
A szivemet a nőknek adtam egy gyönyörű csokorban
És mindig tiszta ágyban voltam én velük nem bokorban
Mert a lelkük kellett, nem a bugyijukban kotortam
Refrén:
Imádlak királynő, mikor elviszel magaddal, majd legyen minden fekete, azt takard be a szavakkal.
Tegyél rá lángokat, hogy távolról is lássák.
Hogy az emberek a boldogságot egymás mögé ássák.
Mutasd az utat, ahol megtalálom magam.
Ahol túléli a testemet majd minden egyes szavam.
Vigyél oda, ahol végre önmagam is lehetnék.
Mert itt sebhely van az arcomon, úgy néz ki mintha nevetnék... de nem
Erőteljesen rúgja rá az ajtót a 2026-os évre a Down For Whatever. Megérkezett legújabb daluk, a „Menekülj tőlem!”, amely ezúttal is hozza a zenekartól megszokott intenzív megszólalást.
A sötétebb hangulatú szerzemény tökéletesen vetíti előre azt az irányt, amely a banda hamarosan érkező új nagylemezén teljesedik majd ki.
Itt a Menekülj tőlem!
A leginkább modern rock jegyekkel építkező zenekar számára a tavalyi esztendő kiemelkedő volt, hiszen két jubileumi koncerttel ünnepelték meg a tizedik születésnapjukat (Barba Negra, Dürer Kert), valamint részt vettek az első teljes egészében önálló turnéjukon is.
A most megjelenő „Menekülj tőlem!” nyers őszinteséggel fogalmaz meg belső konfliktusokat - mindezt feszes hangszereléssel és karakteres énektémával.
„A Menekülj tőlem egy bensőséges folyamat eredménye, a személyes démonokról, a szorongásról és az ismétlődő belső hullámvölgyekről szól. A dal középpontjában a lelkiismeret-furdalás áll.
Az a fajta belső elakadás, amikor az ember tudja, hogy nem képes azt nyújtani, amire egy számára fontos személynek szüksége lenne.
A szám a visszatérő, mély felismerések és a saját korlátaink tudata köré szerveződik. A városi képek, a lepusztult utcák, a lámpák és a hajnalok a mentális labirintusaink jelképei. Ezek a szimbolikus elemek az elveszettséget, az elakadás érzését és a kiút hiányát jelenítik meg a dalban. A lámpaoltás például azt a pillanatot jelképezi, amikor már nincs mibe kapaszkodnunk...” - kezdte Diószegi Kiki, a zenekar frontembere.
„Az alkotási folyamat ezúttal eltért a korábbi munkáinktól. A Menekülj tőlem eredetileg egy saját magamnak készült, írt dal volt, amelyet hosszú ideig nem akartam publikálni. Végül a zenekarral együtt dolgoztuk át, megtartva a dallam, a szöveg és az eredeti harmóniák őszinteségét, majd felöltöztettük abba a formába, amelyben most megjelenik.” - tette hozzá.
Zenekari hagyomány, hogy a videóklipeket is ők maguk készítik, Császár Róbert és Zsoldos Dávid irányításával.
„Miután a dal elérte a végleges formáját, Dáviddal együtt elkezdtük kidolgozni, hogyan tudnánk vizuálisan is reflektálni erre a hangulatra. Tudatosan hidegebb színekkel dolgoztunk ebben az image klipben, ugyanakkor a dal erős kettőssége miatt szerettünk volna egy ellenpontot is megjeleníteni benne - így került képbe a vörös tónus.” - kezdte Császár Róbert.
„Az esős, elmosódott képi világot nem utólagos, speciális effektekkel készítettük el, hanem egy 1×1 méteres plexilapot rögzítettünk a kamera elé, amit a felvételek közben permeteztünk vízzel.” - zárta végül a kulisszákat illetően.
2026 sem csak stúdiómunkáról szól majd
A formáció hamarosan miniturnéra indul, amelynek állomásai Debrecen, Tatabánya, Gödöllő és Kaposvár lesznek. Tavasz végén pedig egy újabb friss dal megjelenése várható, tovább építve a közelgő, tíz tételes lemez világát. A Down For Whatever tehát nagy lendülettel, határozott tervekkel vág neki az új évnek - a „Menekülj tőlem!” pedig világos üzenet: a produkció nem lassít, sőt, minden eddiginél tudatosabban halad tovább saját útján.
Fotók: Down For Whatever
