|
|
|
| Előadó: | Zamerati |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Uram add, hogy végre legyen már valaki
Aki nem csak igér és ütnek a szavai
Uram magyarázd el nekik mi is az a real
Hogy a szerelmes az nem rap és buzi aki sír
Köcsög gyerekek írnak,köcsög üzenetet
De nem értik meg a dalt nem értik a szöveget
Két sorommal le tépem a süket fejetek
Legyen zárva az a száj, kikötöm a netetek
A bizalom, az őszinteség ami hiba
Az örökké a kamu és a hűség a csoda.
Amikhez értek az gáz, ne okoskodj higyj nekem
Le kopok aki fúj mint a cipőmről a pipa
A kezembe van a toll a szívem meg zaciba
A szemeimbe a tűz, a vérembe a zene
Lekaszaból az a flow Zamerati Jakuza
Refrén: (2x)
Beremeg a kenel gyere velem ratatatta
Velem emeli minden igazi ratatatatta
Marad a mez, marad a kiadó ratatatatta
Lekaszaból a zene Jakuza ratatatta
Fehérvárat emlegeti a falusi
Meg beefet akar mindegyik szinten aluli
Lassan mondom, hogy feldolgozza az agyatok
RTM ez a szív amíg dobog maradok
Nyolcadik évad első kibaszott fejezet
Az eldrogozott tehetségetek mezején heverek
Fiatal vagyok ahoz, hogy ne csipjem el a csajod
De túl öreg vagyok bohócnak nem leszek a spanod
Akit utálok nem hallgatom, nem követem
Akit utálok nem nézem, észre se veszem
Amit ti csináltok gúny a saját neveteken
Majd segitek, hogy túl járj a saját eszeden
Növekedik a trekk, készül már a lakoma
Legyen világraszóló az utolsó vacsora
Egyen bőségesen minden Júdás én kihagyom
Mr. Fehérvár a név, RTM a kiadó
Refrén: (2x)
Beremeg a kenel gyere velem ratatatta
Velem emeli minden igazi ratatatatta
Marad a mez, marad a kiadó ratatatatta
Lekaszaból a zene Jakuza ratatatta
Amíg nyomod a partit én csak robotolok
Amíg eszed a steaket én csak robotolok
Amíg nyúzod a gépet én csak robotolok
De ha megjelenek este az ékszíjjat ledobod
Minek játszod el a nőt ha aids van a bugyiba?
Minek játszod el a palit ha pityeregsz sunyiba?
Minek fogjam vissza magam ha ma mindenki lapít?
Minek vigyem el a balhét?
Nem játszom el a fakirt!
Milyen mocsok ez az élet, barátság etalon
Hat évig a jobbik énem a képe a falon
Ugyse ugrod meg a szintjét, térdelj és türelem
Mégis hogyan akarom másképp, ha meghalt a szivem?
Úgysem leszek én a szent, de már nem is akarok
A kereszt a nyakamon amíg élek harapok
Üzenném az Insta sztároknak:
Most jön a java!
Üljön le a helyére minden Júdás kész a lakoma.
Refrén: (2x)
Beremeg a kenel gyere velem ratatatta
Velem emeli minden igazi ratatatatta
Marad a mez, marad a kiadó ratatatatta
Lekaszaból a zene Jakuza ratatatta
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
