|
|
|
| Előadó: | Maszkura és a Tücsökraj |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bíró Szabolcs |
|
Kertész Csaba Bíró Szabolcs Boros Gábor Földesi Attila |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | A DAL [+] |
Veled elindulnék
Veled megérkeznék
Oda, hol az élet nem halványul
Nem fakul
Veled megpihennék
Nevén nevezném
A dalt mely mélyre szúr
Hívó ébresztő szavunk
Köszönt sok váratlan év
Amit mindkettőnk remélt
Nem lesz nehéz a kereszt
Nem lesz könnyű a vér
Túl, a pusztán túl
Nyit ajtót ránk a nyár
Négy fal mögött a szívünk
Rajtuk át nyílvessző jár
Te nem olyan nő vagy
Aki faképnél hagy
Veled minden perc megfér
Egy szalagon
Ez már az a korszak
Mikor új szelek fújnak
Nagybetűs szavak
Hófehér papíron
Tán hagyták, hogy fújjon a szél
Veled újabb szelíd zenét
Lehet elrejtették a fényt
De a vágyam újból remél
Ki tudja, árvák voltunk és
Kettőnkről szól ez a dalvihar
Egy merész mesét sóhajt a hajnal
Egy merész szódiadal
Kebledre hajtom a fejem
Hadd halljam kiért dobban ott bent!
Kiért dobban ott bent?
Mondd, kiért gyullad a lángod az égig fel!
Égni kell!
Egymás kezét a jóban, rosszban
Ugyanúgy érni el
Majd szótlan és némán élni a békét
Csöndben pirulni el
Te nem olyan nő vagy
Aki faképnél hagy
Veled minden perc megfér
Egy szalagon
Ez már az a korszak
Mikor új szelek fújnak
Nagybetűs szavak
Hófehér papíron
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás
