|
|
|
Nem számít, hova visz ez az út el
A sötét felhőket az égről fújd el
Poros utakon és ösvények mentén
Ha nem mennék, az nem is lennék
Saját magam keresem
ezen az úton
Semmi értelme nincs
merengni folyton a múlton
A visszajárót otthagyom a pulton
És lépek, gyújtom a gyufát,
meg vele együtt a képed
Megtanultam együtt élni
azzal mitől félek
A legkönnyebben úgy
vesztesz el valamit, ha félted
Hiába kiabálsz hangosan,
mert csak az érvek számítanak
Meg a tapasztalat, mit az évek
adnak, így a 30 felé közel
már átlátom a pályát
Gyere az ösvényen utánam,
tartom a fáklyát
Akkor is lecsap a villám,
ha derült az ég
Mit számít a külső,
még lehetsz belülről szép
Mit súg meg a szél,
és mit diktál a szív
Elveszik az ösvényen,
aki csak piál és szív
Néhány kavics a sárban,
amit aranynak látsz
Nem juthatsz el a célba,
ha csak magadra vársz
Örökérvényű szabály,
hogy felállok, ha elesem
Nem akarok sokat,
csak a boldogságot keresem
Mert véges az idő,
és nálam van a döntés
Magad előtt légy a példa,
mert szívedben az ösvény
Nem számít, hova visz ez az út el
A sötét felhőket az égről fújd el
Poros utakon és ösvények mentén
Ha nem mennék, az nem is lennék
Nem értem,
hogy sokan miért nem értik
Az életüket nem,
de a vagyonukat féltik
Óriási lecke, meg óriási tudás
Ha az úton amin jársz,
végig elkísér a bukás
30 éves vagyok,
de olyan mintha tegnap
múltam volna 20
Az idő elrohan mindennap
Messziről integetnek
az emlékek, hogy viszlát
Az évek múlásával
a fejemben minden tisztább
Megváltozott a világ,
és vele változtam én is
Nem egyszer feladtam volna,
de látod nyomom mégis
Tudod csak azért is,
mert nem álltam a sorba
Akikkel elkezdtem,
már rég abbahagyták sorba
Bejártam minden ösvényt
az úton mit csak lehet
A mai napig ufóként
néznek rám az emberek
Hogy egy sivatag közepén
próbáltam meg kutat ásni
Csak a közízléshez
nem vagyok elég mulatási
Nem számít, hova visz ez az út el
A sötét felhőket az égről fújd el
Poros utakon és ösvények mentén
Ha nem mennék, az nem is lennék
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
