|
|
|
| Előadó: | Zoom |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Boros Bálint |
|
Boros Bálint |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A büszkeségem előrébb való a hiúságomnál
Nem látom és nem láthatom az erdőtől a fát
Kicsi a világ és kicsi az ember
de belegondolni sohasem mertem
Mért keresem ha nem találom én?
Ne beszélj, ne beszélj mellé
A fejemben a hangok
Mellém beszélnek és nem hiszik el
Hogy nem akarok már vissza menni
oda ahonnan jöttem és oda ahová mentem
Ha nem hiszed el nem is látod
Úgy esélytelen hogy megtalálod
De mért akarod ha nem is annyira szép
Ott ül a szélén vagy fent az ágon
Ha jól célzom majd eltalálom,
de nem érdekel hogy megkaphatom-e én
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
