|
|
|
| Előadó: | Decsi Csaba |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Móró Imre |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne menj ma el, maradj velem,
félelem gyötör, balsejtelem.
Úgy féltelek, nincs arra szó,
mindig veled lenni volna jó.
Semmit sem ér az életem,
hogyha te már nem vagy velem.
Úgy féltelek, nincs arra szó,
mindig veled lenni volna jó.
Kedves, ne félj, ne érezz bajt,
vigyáznak rám, és vigyázok majd.
Én is féltelek, nincs arra szó,
mindig veled lenni volna jó.
Semmit sem ér az életem,
hogyha te már nem vagy velem.
Úgy féltelek, nincs arra szó,
mindig veled lenni volna jó.
Szirénaszó sivítása,
elnyomja azt nők sírása.
Bánya felé fut mindenki,
férjét, fiát rohan keresni.
Mért mentél el, mondtam, maradj,
árván engem, kérlek ne hagyj!
Úgy szeretlek, nincs arra szó,
mindig veled lenni volna jó.
Mért hagytad ezt, óh istenem,
elveszni őt, kit úgy szerettem?
A fájdalmam oly’ borzasztó,
hogy ő nincs már, fel se’ fogható.
Semmit sem ér az életem,
most, hogy te már nem vagy velem.
Úgy hiányzol, nincs arra szó,
mindig csak veled lett volna jó.
Mindig csak veled lett volna jó.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
