


| Előadó: | Udvarias Idegenek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jánosy Balázs |
|
Jánosy Balázs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alterbatívrock |
| Címkék: | Keressük! |

Előttem az út, mögöttem felesleges körök,
Sok elfecsérelt szó.
Egy darabig eltartott, de lassan rájövök,
Hogy ez nem nekem való.
Ahogy az idő halad előre, úgy egyre drágul,
És én sem vagyok már
Az, aki naivan mosolyog, miközben bambán bámul,
De behunyt szemmel jár.
Az utcán akárki láthatatlan lehet,
Senki sem figyel.
Unott képpel sétálgatnak és farkasszemet
Néznek a semmivel.
Éppen úgy, mint valamikor, még nagyon régen
Az a furcsa lány,
Akinél a szívem volt, s mikor visszakértem,
Csak kérdőn meredt rám...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Kinek a lelke elveszett, és nincs jobb dolga,
Az a kapuban áll és vár.
S azt figyeli lélegzetvisszafojtva,
Hogy mikor kattan a zár.
És hogyha régóta vár, de senki nem jön,
Csak két dolgot tehet:
Teli tüdőből ordibálni kezd, vagy rájön,
Hogy mindent nem lehet...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Lehet, valahol él valaki,
Akit csak te érdekelsz,
De olyankor mi van, ha itt
Csak süket fülekre lelsz?
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni.
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.