|
|
|
| Előadó: | Udvarias Idegenek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jánosy Balázs |
|
Jánosy Balázs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alterbatívrock |
| Címkék: | Keressük! |
A koncert lassan véget ér,
A basszeros aludni tér-
Ne már,
Későre jár...
A dobos mindjárt szétszerel,
De nem éri be ennyivel
A közönség,
És kérne még
Egy végső dalt,
Ami addig nem ér véget,
Míg az érzés tart,
Amit együtt énekelhet
A kedvenc bandával,
Akik már csak a tapsra várnak,
S tudják, indulni még kár,
Mert a színpad még egy dalra vissza vár.
A hangszereknél nincs zenész
A szintis indulásra kész-
En áll
A hangfalaknál.
A gitáros már a sörét issza,
De a közönségük vissza
Tapssal kér,
Ha még belefér
Egy végső dalt,
Ami addig nem ér véget,
Míg az érzés tart,
Amit együtt énekelhet
A kedvenc bandával,
Akik már csak a tapsra várnak,
S tudják, indulni még kár,
Mert a színpad még egy dalra vissza vár.
Válaszul a tapsviharra
Az egész együttes színpadra
Áll,
És a jelre vár.
Az énekes hangja már gyenge,
De egy utolsó menetre
Életre kel
És énekel
Egy végső dalt,
Ami addig nem ér véget,
Míg az érzés tart,
Amit együtt énekelhet
A nagyközönséggel,
Te is énekeld úgy, mintha csak az ördög
Bújt volna beléd!
És egy-két, egy-két-há-négy!
Az időnk lejárt, ennyi volt.
Nézz fel, még az égbolt
Is bezár,
Új napra vár!
Ami tetszett, vidd el magaddal!
A hangokkal és szavakkal
Tegyél,
Amit szeretnél!
De most még itt vagyunk,
Bár a fejünk kicsit szédül.
Mást nem adhatunk
Ezen a néhány dalon kívül.
Mindent megteszünk,
Azért, hogy jól érezd magad,
Addig, míg a koncert tart.
Gyere, utoljára még csapjunk zajt!
De most még itt vagyunk,
Bár a fejünk kicsit szédül.
Mást nem adhatunk
Ezen a néhány dalon kívül.
Mindent megteszünk,
Azért, hogy jól érezd magad,
Addig, míg a koncert tart.
Gyere, utoljára még csapjunk zajt,
Mert itt vagyunk,
Bár a fejünk kicsit szédül.
Mást nem adhatunk
Ezen a néhány dalon kívül.
Mindent megteszünk,
Azért, hogy jól érezd magad,
Addig, míg a koncert tart.
Gyere, utoljára még csapjunk zajt!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
