|
|
|
| Előadó: | ZságbaMacska |
|---|---|
| Album: | Sárga-Fekete |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Gypsy Swing Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ha Ő
1. Nem keres, én nem keresem őt
Azt a vaktába’ lövöldözgetőt,
De ígérem Neked, hogy azon az éjjel,
Meglátod Kedves, szanaszéjjel
2. Szakad majd a Göncölszekér
És a csillaghullás véget nem ér
Az égiek minket ünnepelnek,
Örülnek, eddig az imámra keltek
3. Holtomiglan, de a Tied más,
Másképp szól ez, nincs varázs
Nincs varázsló, nincs varázs „igen”
A szekér értünk nem lesz az égen
4. Az ördögi kör meg lassan meg öl
A centrifugális erőtől
Kiszállni ebből nem lehet,
Vagy lehet, hogy csak nem merek
5. Héj te ott az alagút végén,
A fény, kérlek légy enyém!
Az idő nem úgy, ahogy szokott
Két lábon jött, kopogtatott
Refr.: Én kérlek, engedj be!
Vagy a falnak rohanok fejvesztve
Remél, de fél mindkét fél
Félti a félelmét, fél elmét él
Félti a félelmét, fél elmét él
Fél, félti a félelmét
6. Megőrülök, leszek én az őrült
A strigula sor egy újjal bővült
Ki vagyok? Te is rá jössz egyszer
Lassan helyre áll a rendszer
addig
7. Száműzd magad és magad mellé
Engem, ha majd egymagad lennél
Az idő nem sebész, csak ápoló,
Szép ruhában altató
8. Meséket mondd, ugye nincsen gond?!
Hallom, hogy a vészharang meg gong
Aludj, ahogy az aludttej,
Álmodd meg, képzeld el!
Refr.: Én kérlek, engedj be!
Vagy a falnak rohanok fejvesztve
Remél, de fél mindkét fél
Félti a félelmét, fél elmét él
Félti a félelmét, fél elmét él
Fél, félti a félelmét
9. Álmodj rólam Te is egy képet,
Én is rólad, mint mindig szépet
Lassan ébredj Csipkerózsi,
Itt a búcsúcsók, csak csomagold ki
10. Száj a szájba vigaszt beszél
A csukott szem kontaktust remél
Az idő nem úgy, ahogy szokott
Két lábon jött, kopogtatott
Refr:
Én kérlek, engedj be!
Vagy a falnak rohanok fejvesztve (…)
Száj a szájba vigaszt beszél
A csukott szem kontaktust remél
Az idő nem úgy, ahogy szokott
Két lábon jött, kopogtatott
Az idő nem úgy, ahogy szokott
Két lábon jött, kopogtatott
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
