|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyre közelebb kúszik az éj sötét ruhájában
A szél simogatva csókot ígér aztán lassan ő is eltűnik a csend végtelen zajában
Sétálok. Hogy merre? Hova? Miért? Nem tudom de menni jó s közben elnézegetem magam körül hogyan is alszik mocskosan szép világában ez a civilizáció.
Barátok tűntek el az éjben, az ital elfogyott s mind hazament, sok pénzt elszórtunk de talán megérte. Ki tudja már s kit érdekel? Amott egy alak imbolyogva lépdel a ház falán árnyék csupán; és az is én vagyok. Csalóka halvány remény egy emlék, hogy volt egy lány valahol talán.
De most nincs már más körülöttem a csend csak a csend csak a csend hiába is szólnék senki nem felel (óóó) ilyen ez az éjjel.
Legszivesebben feléd nyújtanám a kezem a kezem a kezem ha tudnám merre vagy vakon mennék feléd s lecsuknám a szemem (óóó) ilyen ez az éjjel, ilyen ez az éjjel.
Egy kicsit hallgatag ez az éjjel,
Egy kicsit ingatag ez az éjjel,
Egy kicsit szokványos ez az éjjel (hmmm)
Egy kicsit magányos (nánánánáná) (óóó)
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
